"A bronzkori vallást tanulmányozom. A néprajzkutatók között nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy mikor keletkezett a sámánizmus, létezhetett-e már az őskorban" - mondta hazatérte után a kutató. Mivel a Kárpát-medencében nem bukkantak bronzkori templomok maradványaira, mint a Mediterrániumban, inkább a sámánizmus lehetett jellemző a térség bronzkori hitvilágára, mint esetleg egy "intézményesített vallás, egyház".

Mint elmondta, előkerült néhány olyan régészeti tárgy, amely sámáné lehetett, s amelyeket akár jövendőmondás, akár az időjárás befolyásolására használhattak. "A gyógyítás mellett a sámánok feladata volt ugyanis az időjóslás és meteorológiai viszonyok befolyásolása" - mutatott rá Pásztor Emília. Ismertetése szerint egy Pest megyei, késő bronzkori temetkezésen három hamvasztásos sírban az urnák mellett vagy azok belsejében olyan agyagtárgyak kerültek elő, amelyek "napocskát, holdacskát, csillagocskákat" szimbolizálnak.

Egy 1999-ben megtalált bronzkorongról eddig azt gondolták, hogy az a világ legrégibb csillagtérképe lehet. Egyesek szerint azt az őskori csillagászok helyett sámánok használhatták. A Múlt-koron is bemutatott elméletről kérdeztük Pásztor Emíliát. Egyes kutatók szerint ez a 3600 éves bronzkorong csak átverés; egyszerű hamisítványról van szó. Hogyan lehet cáfolni ezt az állítást? Ez nem az én feladatom, én ezt nem is tudnám sem megcáfolni, sem megerősíteni, mert ez mindenképpen komolyabb természettudományos vizsgálatokat igényel, amiket úgy tudom, hogy végeztek is. A kutatók nagyobb többsége eredetinek fogadja el és a németek nagyon sok pénzt szánnak a népszerűsítésére. Így nem hiszem, hogy ne lenne fontos számukra, ennek a problémának a tisztázása. Milyen szerepet tölthetett be egy ilyen különleges eszköz a bronzkori harcos társadalmak életében? Lehetett egy ünnepi ceremónián megrendezett szimbólikus harcban szereplő pajzs díszítő borítása, vagy még inkább egy szertartásban használt vallásos szimbólum. Milyen jelek utalnak arra, hogy sámánok használták? Semmilyen. Ezt nem állítjuk, inkább azt, hogy a korongon szereplő szimbólumok és azok elrendezése, hasonlít a sámándobok rajzaihoz, amelyek egy közösség elképzelését tükrözik az őket körülvevő világról és annak számukra fontos elemeiről.

"Érdekes tárgyak, amelyek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy valamilyen asztrális jelképek" - mondta. Ebben nagyjából egyetértenek a régészek, akik a temetkezést a három varázsló sírjának hívják. "Ez volt a kiindulás, mert úgy gondoltam, hogy valóban egy őskori sámánnak lehetett a sírja. A későbbi írott forrásokból tudjuk, hogy az égitestek mozgásával tisztában lévő ember tudását korabeli uralkodók isteni származásuk alátámasztására igyekeztek kihasználni" - közölte a szakember.

A kutatónő szerint Mongólia azért alkalmas ilyen kutatásokra, mert újabban az ősi hit, ami az esetükben a sámánizmus volt, kezd visszatérni. Mint mondta, a sámánoknak újból szabad végezni a munkájukat, az emberek visszatértek hozzájuk, annak ellenére, hogy a buddhizmus is nagyobb teret hódított meg, mint korábban.

"Arra voltam kíváncsi, hogy egy ilyen természetvallás miben nyilvánul meg. A külsőségeire, s arra, hogy az emberek hogy viszonyulnak ezekhez a természeti dolgokhoz" - magyarázta Pásztor Emília, akinek sikerült sámánszertartáson is részt vennie, amely megfogalmazása szerint olyan volt, mintha "visszacsöppent volna az őskorba".

Kiemelte, hogy Mongóliában a vidéki emberekben "mélységes mély" a természet tisztelete. "Tulajdonképp mindent tisztelnek. Úgy képzelik, hogy a földnek, a víznek, az erdőnek van valamilyen szelleme, amelyet tisztelni kell. Nem szabad szennyezni a folyót, nem szabad egy fát úgy kivágni, hogy az ember ne kérjen bocsánatot" - mondta. Ilyenkor étel- vagy italáldozatot mutatnak be, a szellemeket igyekezve jóindulatra hangolni.

(Múlt-kor/MTI)