Hozzászólás a „Tömeges lázadás az EU klímaterve ellen” című „Népszabadság” január 18-án megjelent cikkéhez.
A szibériai tundrákon kiolvadható 450milliárd tonna jégmetán található, ez a ma még fagyott állapotú metán 23-szor erősebb üvegházhatást okozó gáz a széndioxidnál. Ez elégetve (1metán=1CO2) ezért ezt érdemes lenne olaj helyett elégetni, de sajnos a kitermelés helyett ma csak a levegőt szennyezi és akár 27 fokos hő-ugrást is okozhat, ha kiszabadul (gázneművé válik) már néhány fokos hőemelkedéskor is, mivel akkor a jégsapkák alatt még 20-szor annyi jégmetán található, és az is kiolvadhat. Ebben az esetben a Vénusz bolygóéhoz hasonlóan gyilkos légkör keletkezik, ami kipusztíthatja az emberiséget és a minden magasabb rendű élőformát.

Ma az egyetlen megoldást ismerünk e baj kezelésére, a megelőzést.

Családi tapasztalatomra hivatkozom. Néhai édesapám, Wágner Sándor építette az 1930-as évek elején Magyarország első környezetvédelmi beruházását, a Weiss Mannfréd galvanizálójának víztisztítóját. A megrendelő rá akarta beszélni apámat olcsó, de hatástalan berendezés építésére. Apám megsértődött. Azt mondta, hogy Ő kitüntetéssel végzett magyar mérnök, Ő hatástalan berendezést nem épít, de törekedni fog arra, hogy a megrendelt berendezés olcsó legyen. Megkapta megbízást.  A berendezés elkészülte után talán hónap alatt megtérült, ezért Weiss Manfréd 2 000 pengő jutalmat adott, amiért akkor öröklakást lehetett venni. A berendezéssel aranyat, ezüstöt és színes fémet nyertek vissza. Nemcsak a Dunában a halpusztulást előzték meg, hanem drága nyersanyagot is visszanyertek vele!

A környezetvédelem azonosan egyenlő az anyag-, energia- és költség-megtakarítással.

Ez a mai világban kiugrási lehetőség, mert klíma-katasztrófa elkerülése miatt előbb-utóbb minden vállalat rá fog kényszerülni környezetbarát technológiák bevezetésére, de aki elsőként valósítja meg, az óriási előnyre tehet szert.  

Tévedés azt hinni, hogy növényi eredetű fűtőanyaggal az alkalmazott ásványolaj 20%-a kiváltható lenne, ha enni és dolgozni is akarunk. Kiszámítható, hogy is a mai autózás igényeihez szükséges üzemanyagnak (Európa egész termőterületét felhasználva) csak kb. 20-adrészét lehet kitermelni.  

Ezért érthető, hogy a 20% széndioxid csökkenést nehéz végbevinni, de rendkívüli előnnyel járhat, ha egy –egy vállalat ezt meg tudja oldani. Ez az egész gazdaság feladata. Ezért 2004-ben a magyar szakértők egy széndioxid-csökkentő programot adták át az Európai Uniónak.

Öt  környezetbarát technológia-típust mutatunk be:

   1. Kiemelten fontos módszer a szakszerű erdőépítés, amelynek 3 pozitív hatása van, A.) csökkenti a levegő széndioxid tartalmát, B.) harmonizálja az időjárást, mert az erdő hívja le az esőt. Nem keletkeznek tornádók, árvizek és tartós szárazság. C.) oxigént termel. Van magyar technológia és vállalat (WWF Magyarország Alapítvány), amely meg tudja ezt szervezni, például először azt az aljnövényzetet telepíti, amely megvédi a zsenge facsemetéket, azután ültet fákat.

   2. A hibrid üzemű járművek, amelyek csak gyorsításra használnak üzemanyagot (a villamos akkumulátorban tárol energiát), és lassításkor, lejtmenetben dinamóként energiát termelnek vissza, ezzel csökkenthetik a széndioxid kibocsátást. Ilyen járműveket gyártanak Hódmezővásárhelyen is, illetve az ANTRO kht. fejlesztése a magyar Solo-Duo-val autóval nagyhatalommá válnánk, mert ezzel a hibrid-autóval átlagosan 1/6-ra esne az üzemanyag felhasználás, és a széndioxid ártalom is, ezért csak 30g/100km-el károsít, ezzel szemben a mai (kisautóktól a nagy terepjárókig terjedően) személyautók 90-400g/100km-el károsítanak!

   3. Ha minden szerves hulladékot, például a székletet is fermentáljuk, akkor annyi gázt tudunk előállítani, amennyiből megoldható nagy mennyiségű energia előállítása. A fermentált anyag pedig kiváló minőségű trágya. A biogáz és a trágya előállítású Bábolna vállalkozna. Van Európai Uniós cég, amely a biogázt erőműben hasznosítja. Vagy létezik olyan nálumk ismert hulladékégető technológia is, amelyik káros-anyag kibocsátása jobb minden eddiginél.

   4. További energia megtakarítás érhető el a munka megszervezésével Ma már nem kell az irodai munkáéhoz bejárni az irodaházba, mert az adminisztráció otthon is elvégezhető és a vállalattal való kapcsolattartásra alkalmas az Internet. Nem kell boltba menni, az áru nagy tételben megrendelhető, és ezért csökkenthető a forgalom. A termelés egy része is megoldható a lakóhelyen. Ezt a megoldást alkalmazza évszázadok óta a svájci óraipar. Az emberek utaztatása drága, és nemcsak CO2-t termel, de feleslegesen pocsékolja az emberek életenergiáját. Minimalizálása mindenki érdeke.

    5. A másik fontos módszer az emberek tartózkodási helyének, lakásának, munkahelyének szakszerű , modern módszerrel, nevezetesen gázzal működő hőszivattyúval történő hűtése, illetve fűtése, mivel a hőszivattyú lényegében kétirányú hűtőgép. Ez a módszer 80% széndioxid kibocsátás csökkenést eredményez, ha az épületeket ilyen módszerekkel hűtik, fűtik, és modern hőszigetelő módszerekkel a hatás fokozható.

Az alábbit Internetes reklámban olvastuk:

„A ZÉRÓ ENERGIA HÁZ új fogalom. Az ilyen ház tulajdonosa számára a működési költségek minimálisak és ezért gyakorlatilag mentes a további áremelésektől. Az ilyen házban a fűtés, klíma, melegvíz, és a villamos áram energia ellátását a megújuló források biztosítják.”

Ugyanez a cég a mai fűtési-hűtési költségek ötödéért egészségesebb komfortot ígér, mert nem keletkezik a klímarendezésből származó penészedés és egyéb légúti megbetegedés. Sajnos ezt többnyire nyugati technológiával oldja meg több cég, pedig a Jászberényi hűtőgépgyár nem túl nagy beruházással meg tudná oldani, és közben számos magyar szabadalmat tenne sikeressé.

Van hőszigetelt téglagyártásunk is. Néhai apám csak ilyen téglából épített házat. 

Ilyen és hasonló módszerekkel lehet a problémát megoldani. Nem politizálni kell, hanem szervezni. Erre alkalmas a magyar szakértelem, csak hozzá kell fordulni, és nem cégeknek, vagy más szerveknek egymással harcolni.

Befejezésül még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy 

A környezetvédelem nem más, mint anyag-, energia-, költségmegtakarítás, és kiugrási lehetőség!

Budapest, 2008. január 20.

Dr. Freud Gézáné,  fizikus
Dorogi László, mérnökközgazdász