Magyar hit és őstörténet
Menü
 
 
Reklámfal
 
Menü2
 
BÍRÓ LAJOS A MAGYAR JÉZUS, ÉS IZRAEL ELVESZETT TÖRZSEI
 
 
Boltok, kiadók
 
Kultúra
 
Számláló
Indulás: 2006-08-24
 
G-Mail belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Alapítványok
 
Hírek/Cikkek
Hírek/Cikkek : ARJALAKI KISS LAJOS: ÚJ ÚTON A MAGYAR ŐSHAZA FELÉ I. ANONYMUS NYOMDOKAIN

ARJALAKI KISS LAJOS: ÚJ ÚTON A MAGYAR ŐSHAZA FELÉ I. ANONYMUS NYOMDOKAIN

  2011.10.27. 12:57

A magyar történetírás atyja a honfoglalás koránál legalább is 200 évvel későbben született. Akár 1150, akár csak 1200 körül írta: A magyarok tettei című munkáját, ez az idő még mindig nincs oly messze a honfoglalás idejétől, hogy az általa olvasott vagy hallott események elmondásában teljesen letért volna a történelmi valóság útjáról. A munkájában mindenütt figyelemmel kísérhető stilisztikai elemek tehát nem takarják el történeti értékű adatainak tömegét. Hiszen éppen a legújabb irodalom forrástanulmányai mutatták ki, hogy P. mester a saját koránál jóval korábbi, olyan XI. és XII. század eleji kútfőket használt, amelyek hasonlóan, még régebbi, olykor az eseményekkel egyidős forrásokból merítettek.


 

Adatai, melyek hazánk honfoglaláskori földrajzára, sőt néprajzára vonatkoznak, sokkal hitelesebbeknek bizonyultak a részletkutatásoknál, semmint amilyennek Anonymus régebbi nagyra értékelői is gondolták. Ezek eredményeképen ma már senki sem fogadhatja el éppen egyik legkiválóbb történetírónknak azt az állítását, hogy a honfoglalás idején Magyarország földje csaknem lakatlan lett volna s a honfoglalók csak itt-ott találtak volna néhány száz főnyi szláv népcsoportot. Ez a felfogás teljesen tarthatatlan az újabb évtizedek régészeti kutatásai folytán, melyek bebizonyították hazánk népességének IV-XI. századi folytatólagosságát. A népvándorláskori és honfoglaláskori nagy temetők már egymagukban is kizárják ezt az «üres terület»-es elméletet. Mivel pedig Anonymus gestájának szinte minden fejezete «igen nagyszámú» jelenlévő népességről beszél, kik Árpád vezérben nem ellenséget, hanem csak «új urat» látnak, - ez szinte perdöntőleg befolyásolja a magyar nép eredetéről kialakult felfogásomat. Anonymus csak a vezérekről és nemesekről mondja, hogy ezek magyarok, ő a parasztokat nem számítja a honfoglaló magyarak, tehát a «nemzet» tagjai közé, hanem a nemzeten kívül eső meghódított elemnek tekinti, mely szerinte szláv, oláh, vagy a legtöbb helyen nemzetiségi jelleg nélkül említve, egyszerűen csak «nép», «parasztság», de semmilyen vonatkozásban nincs jelentősége. Anonymus a néptömeget, az itt talált lakosságot ép olyan kevésbe veszi, mint az ember a levegőt, amelyben pedig benne él.

Mit mond Anonymus a honfoglaláskor itt talált népekről?
 

«Miként a trójai históriát s a görögök hadait megírtam vala, úgy írnám meg neked Magyarország királyai és nemesei származását is.» «S ha az oly igen nemes magyar nemzet eredetének eleit s minden vitézi tetteit a parasztság csalfa meséiből, vagy a hegedősök csacska énekéből mintegy álmodozva hallaná, igen éktelen és elég illetlen lenne.» «... kinek kegyelméből Magyarország nemesei bírják az országot boldog véggel.» (Előbeszéd.)

«Atilla halála után foglalták el a római fejedelmek Pannónia földjét a Dunáig, ahová pásztoraikat helyezték.» - «A földet pedig, mely a Duna és Tisza között fekszik, Keán, Bolgárország nagy vezére... foglalta el a ruthének és lengyelek határszéléig és oda szlávokat és bolgárokat telepített lakni.» «.. . A Tisza és Igfon erdeje között Erdély (Erdeuelu) felé... úgynevevezett kozár népek lakoznak.» (11. §.)

«Árpád vezér... az egész földet, mely a Tisza és Bodrog (Budrug) között vagyon, Ugocsáig minden lakóival magának foglalá.» (14. §.)

«Árpád vezér a maga kegyelméből azon egész földet minden lakóival Sátorhalomtól kezdve a Tulsua (Tolcsva) vizéig Ketelnek ajándékozá... Ketel fia várat épített, melyet Komárumnak nevezett, mely vár szolgálatjára mind a magával hozott, mind a vezértől szerzett népből két részt ajándékozott.» (15. §.)

«Salán vezér... .Árpád vezérnek... a Soujou (Sajó) vizéig való földet lakosaival együtt neki ajándékozta.» (16. §.)

«... minden velök szomszéd helyeket meghódítottak, tudniillik a Sajó vizéig és Sóvárig. És ugyanott a Tukota (Takta) mellett s a hegyek alatt Árpád vezér különböző helyeken sok földet ada lakosaival együtt Edunek ésEdumérnek, mely földeket maradékaik Isten kegyelmének segélyével mind mostanig bírniok érdemlették.» (17. §.)

«... és minden lakosok javaslatára Borsut, Bunger fiát, erős haddal kiküldték a lengyelek földje felé... Bors pedig... megindula és sok parasztságot összegyűjtvén, a Buldua (Bódva) vize mellett várat építe, melyet azon népBorsodnak neveze... Bors aztán a lakosok fiait tuszokul vévén s határokat hányván, a Turtur (Tátra) hegyein át visszatért Árpád vezérhez.» (18. §.)

«... hol most Zobolsu (Szabolcs) vagyon, a föld majd minden lakói nekik önként meghódolának... fiaikat tuszokul adák, nehogy valami bajuk légyen. Mert félnek vala tőlük majdnem minden népek... senki sem hiszi vala, hogy élhessen, hanem, ha... Árpád és nemeseinek kegyelméből, miért is legtöbben önként hódolnak vala nekik.» (20. §.)

«Akkor Zobolsu... a lakosságot összegyűjtvén, nagy árkot hányata és igen erős várat építe földből, melyet most Zobolsu (Szabolcs) várának neveznek. Akkor Zobolsu és társai a föld népéből sokat ezen várhoz szolgáknak rendelének, kiket most polgároknak (cives) hívnak... a sereg felével a Tisza partján nyomulának elő, hódítva a népeket a elérkezének a Zamus (Szamos) folyó mellé és azon a helyen... Thosu... sok népet összegyűjtve... s a lakosok fiait tuszokul vévén.» (21. §.)

«Nagy népséget hódítának a Nyír erdejétől Umusouerig (Omsóér) és így felmenve Zylokig (Zilah) jutának, senki kezét ellenök nem emelvén... elvégezték, hogy Árpád vezér országának határa a meszesi kapunál legyen. Akkor a föld lakosai parancsukra kőkapukat építének.» (22. §.)

«midőn... azon föld népét majdnem mind meghódították, akkor igen felmagasztaltatának azon föld lakói fölé.» (23. §.)

«akkor Tuhutum, midőn kezdette hallani a lakosoktól az erdőelvi föld jóságát, hol bizonyos Gelou oláh «uralkodik» vala.» (24. §.)

«Említett Tuhutum... külde egy ravasz férfiút... Ogmándot, hogy loppal, járva kémlelje ki neki az erdőelvi föld mivoltát s milyenek annak lakói. Tuhutum kéme... a föld jóságát, termékenységét és lakosait megtekinté... és azon föld lakosai az egész világon a leghitványabb emberek, mivel oláhok és szlávok.» (25. §.)

«meggyőzetének Gelou vezér vitézei... Gelou futásnak erede, kit is futtában a Kapus folyó mellett megölének. Akkor a föld lakói urok halálát látván, tulajdon magok jószántából kezet adva, Tuhutumot... urokká választották.» (27. §.)

«visszafordulának Árpád vezérhez, hódoltatva az egész népet a Szamos-folyótól a Körösig.» (28. §.)

«Thosu és Zobolsu... Árpád vezérnek... a lakosoknak hozzá tuszokul adott fiait bémutaták.» (29. §.)

«Salán... a kívánt földet a Zogea (Zagyva) vizéig Árpád vezérnek engedé... lőn nagy öröm a vezér udvarában és a vezér kezde híveinek helységeket és nagy birtokokat ajándékozni.» (30. §.)

«meghódoltaták a föld minden lakosait a Köröstől a Zagyva vizéig és a Zepus (Szepes) erdőig. (32. §.)

«Árpád vezér... sok vitézeket külde hadjáratra, kik neki Gumur és Nougrod (Gömör és Nógrád) vár népét meghódítsák. Tábort ütének az Ipoly, vize mellett. Akkor az azon földet lakó szlávság, kik előbb Salán vezér emberei voltak... magok szabad akaratjából meghódolának nekik... midőn látták, hogy a sok nép nekik harc nélkül meghódolt... a föld előkelő lakosainak, kik fiaikat tuszokul adták, különféle ajándékokat osztanak, őketszép szóval háború nélkül Árpád vezér uralma alá hajtják s a hadjáratra magokkal vivék» (t. i. a nyitrai csehek és szlávok ellen). (33. §.)

«A Gron (Garam) vizén átkelve a föld népe... a hozzájuk hű lakosok kérelmére elvégzé, hogy a sereg harmadrésze a föld népével menjen a Zoulon (Zólyom) erdőbe. S akkor Bors összegyűjtvén a sok pórnépet, igen erős várat épite... - Borsvárának is nevezik.» (34. §.)

A Nyitra folyó mellett «azon földet lakó szlávok és csehek, a csehek vezérének segítségével ellenök állanak.» (35. §.)

«... a szlávok és csehek... tüstént hirt adának uruknak, Zuburnak.» (36. §.)

«Zobor (Zubur) a csehek segítségével eléjök mene... a magyarok a csehek és szlávok közül sokat agyonnyilaznak vala... a csehek és minden nyitrai szlávok futásnak eredének és Nyitra várába zárkózának, valamennyi nemes tuszokul adá nekik fiait és azon föld minden népei meghódolának nekik a Vág vizéig.» (36. §.)

«Árpád vezér és nemesei pedig a Zagyva vizétől megindulva... a Tisza partján menve Olpar (Alpár) homokjához érkezének.» (37. §.)

«...ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helyeket ajándékoza minden lakosaikkal együtt.»

«Árpád vezér és nemesei Titelig jövének a népet hódítva... A Vajas folyó mellett... nagy földet ada minden lakosaival együtt Tasnak.» (41. §.)

«a Tiszán... áthajózának... megfélemlettek vala tőlük azon föld minden lakosai... a begueyi (Begai) részekre jutának és ott maradának, míg azon haza minden lakosait a Marostól a Temes vizéig meg nem hódították és azok fiait tuszokul nem vették.» (44. §.)

«A Pannónia földjén lakó rómaiak mind futással menték életöket.» (46. §.)

«Árpád vezér ada Eudeu-nek földet a Duna mellett számtalan néppel. - Eudeu azon vidék népének meghódítása után várat épite, melyet köznyelven Zekuseunek (Székcső, Baranya megyében) neveze. - S Boytának azon módon nagy földet ada számtalan néppel a Sár mellékén.» (47. §.)

«Bezprém (Veszprém) városa felé menjenek és hódítsák meg azon föld minden lakosait Vasvárig.» (48. §.)

«Vasvárt vevék be s a lakosok fiait tuszokul szedék. Innen Tihanyhoz jutának és a népeket meghódítván s a lakosoknak tuszokul vett fiaival... Árpád vezért különféle ajándékokkal üdvözlék s a lakosok zálogba vetett fiait a vezérnek bemutaták.» (49. §.)

«A Tisza vizén a beuldi (Böld) réven áthajózának... a Kórógy vize mellett a székelyek... mindnyájan békességesen elébe menének és fiaikat különféle ajándékokkal önként tuszokul adák... s az első sorban kezdénekMénmarót ellen harcolni. S a székelyek fiait mindjárt átküldék Árpád vezérnek s magok székely kalauzaikkal együtt Ménmarót ellen kezdének lovagolni.» (50. §.)

«A különféle nemzetekből összegyülekezett vitézek Ösbő (Usubu) és vitézei ellen harcolni kezdének. A székelyek és magyarok sok embert agyon nyilazának... Árpád megparancsolá, hogy Ménmarót leányát fiának,Zultának (Zsolt) vegyék nejül és a lakosok tuszokká tett fiait hozzák magokkal.» (51. §.)

«Usubu és Velek... Ménmarót leányát, lakodalmat tartva átvevék, s a lakosok tuszokul vett fiait magokkal vivék.» (52. §.)

«Zulta vezér... várat ada építniök az oroszoknak, kik nagyatyjával, Álmos vezérrel Pannóniába jöttek vala.»
 

Anonymus tudósítása szerint
 

Anonymusból - hazánk honfoglaláskori lakosságát illetőleg - ezt olvasom ki:

Magyarország földje Árpád honszerzése idején sűrűn lakott, népes föld volt. E szép és termékeny ország tájait akkor is, miként ma, sőt különösen kelet felé a mainál jóval nagyobb területen, magyarul beszélő ugor fajú paraszti népség (szkitha-szarmata maradék) lakta. Ezek a békésen halászó, pásztorkodó és földet túró parasztok a honfoglalást megelőző évezred leforgása alatt hajdani önállóságukat teljesen elfelejtették. Időközben már annyiszor változtattak urat, hogy Árpád hódítása ellen nem is lázadoztak. Ekkori uraik nem az ő vérükből valák voltak, ezek harca nem az ő ügyük is, hanem egyedül csak az uraiké volt. Salán bolgár vezér, a nyitrai cseh herceg, vagy Gyeló erdélyi oláh vezér igáját hordó pór nép az ő idegenfajú uraihoz csak annyira ragaszkodott, mint mondjuk Bosznia népe 1878 után Ferenc Józsefhez, vagy a megszálló magyar ezredekhez.

Árpád hódítása ellen már csak azért sem mertek tiltakozni, mert élt még bennük a hagyomány Atilla királyról, az Isten ostoráról, kinek kései unokája, Álmos vezér íme megjelent, hogy jogos örökét birtokába vegye s hogy elűzze az avar birodalom romjait könnyedén birtokba vevő bolgárszlávokat, cseheket és németeket.

Ha nem elfogultan, nem a magyarok eredetéről, szinte dogmaszerűen felállított elmélet szemüvegén át, hanem tárgyilagosan (nem mondhatom, hogy parasztésszel) vizsgáljuk Anonymus értesítéseit, akkor a legelső magyar történetírónak - a történelmi Magyarország általa említett részeire vonatkozó - néprajzi és településföldrajzi adataiból több dolog nyilvánvaló. Eszerint történelmi ténynek kell venni a következőket:

1. Magyarország Árpád honfoglalása idején nem volt üres, lakatlan terület. Sőt az akkori európai viszonyokhoz mérten elég sűrűn lakták.

2. A honfoglaló törzsek a IX. század végén, X. század elején itt talált lakosságot nem irtották ki, hanem csak meghódoltatták, vagyis uralmuk alá hajtották.

3. Az Árpáddal bejövő nyolc törzs (t. i. hét magyar és egy kún-kabar), illetőleg a törzsfők és nemeseik által meghódított őslakosság csak urat cserélt, egyébként zavartalanul élte itt tovább a maga ősidőktől megszokott jobbágyi, zsellérkedő és hódítá urainak szolgáló «paraszti» életét.

4. Salán elődei - az avar birodalom Dunától és Garam-Ipoly vonalától keletre eső részén - a bolgár uralmat szinten már lakott országrészekre terjesztették ki. Salán országában a pór népesség legtöbb helyen nem szláv. Ezt Anonymus sem mondja. Sőt a Sajó, Hernád, Eger mellékén, a Szamos-Tisza közém és sok egyéb helyen - bár igen sok esetben említi a lakosság nagy számát - sohase mondja ki, hogy itt «szlávok» laknak, hanem csak annyit mond a nemzetiség kitétele nélkül, hogy a föld lakói «parasztok». Hogy miféle nyelvűek voltak ezek a parasztok, azt nagyon könnyű kihámozni az Anonymus említette földrajzi nevekből. Ezek pedig túlnyomó részben félreismerhetetlenül tiszta magyar elnevezések. A legnagyobb szívósságot mutató folyónevek különösen igen régi eredetre nyúlnak vissza és éppen ezek túlnyomó többsége magyar. Ha a jelentéktelen Tapolca vize - mint ahogy erről a névről Melich János olyan hatalmas érveléssel kimutatta - a honfoglalás előtti időből maradt meg a mai napig, én meg úgy érzem, hogy a Tapolca közelében folydogáló Sajó (Souyou = Só + folyó), Hejő (Heuvou = Hév + folyó), vagy Nyárád, Ostoros, Hernád, Eger vize, mind jóval nagyobb földrajzi objektumok elnevezései, szintén oly ősiek, sőt még sokkal ősibbek, mint a Tapolcához hasonló eredetű néhány kisebb szláv víznév.

5. Anonymus sehol sem mondja, hogy Árpád vagy alvezérei parasztságot hoztak volna magukkal és azokkal telepítették be az országot. Ezzel szemben legalább két tucat esetben azt hangoztatja, hogy Árpádbőkezűségéből, ez vagy az a híve nagy darab földet kapott jutalmul azon föld «nagyszámú» meghódított «népével» együtt.

6. Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna-Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő lakossága - Anonymus földrajzi nevei alapján - nem lehetett más, mint magyar, mert hiszen a IX. századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb ugor-magyar nevek tömegében. Ne felejtsük el, hogy a két oláh fejedelemség, Moldva és Havasalföld lakossága legalább 700 év óta szinte kizárólag oláh nyelvű, ennek dacára folyóneveiknek legfeljebb egyhatod része oláh elnevezésű még mai napig is. Megjegyzendő, hogy ez a hatodrésznyi oláh értelmű víznév is a kisebb folyókból vagy patakokból tevődik össze.

7. Árpád hódító hada és a kún-kabar törzsek a személynevek tanúsága szerint törökök voltak. Cselédségük egy része, valamint a csatlakozó ruthének, oroszok természetesen szláv nyelven beszéltek. A török elemeket a besenyő, izmaelita és kún rokonnyelvű törzsek befogadása csak erősítette. De ezeket éppen úgy, mint magukat a hódítókat, az ugor parasztság tömege szinte észrevétlenül magába szívta - persze csak nyelvileg. A török nyelv eltünt, de a török vér nem.

8. Anonymus több helyen céloz rá, hogy a parasztok más nyelven beszéltek, mint a hódító magyar törzsek. Amikor pl. Bors «sok parasztságot összegyűjtvén, a Boldva vize mellett várat építe, melyet azon nép' Borsodnak neveze», - ebből következik, hogy Anonymus szerint ez a nép «más nyelvű» volt, mint hódítói; a Borsod szó pedig csakis magyar eredetű lehet.

9. Az Anonymus gestájában említett magyar elnevezésű folyónevek közül egyetlen egyről sem bizonyították még be, hogy «azelőtt» másképen hívták volna őket! De ez nem is valószínű, mert hiszen a X. század előtti forrásokból ismert Duna, Tisza, Maros, Szamos, Körös, Temes, Olt, Zala, Rába, Balaton stb. vizeink is megőrizték régi nevüket, bár partjaikon a történelemből is ismert dák, kelta, illir, római, szarmata, germán, hún, avar, bolgár, szláv, oláh és magyar uralom váltakozott. A letűnt időkben a sovinizmus korántsem utazott a régi víznevek kiirtására.

Anonymus fenti értelmezéséből pedig önként következik, hogy

1. a honfoglaló turk-magyar törzsek éppenúgy beolvadtak a meghódított ugor népbe, mint a bolgár a délszlávba, a germán varég az oroszba, a longobárd az olaszba, a germán gót és frank a franciába, az elfranciásodott hódító norman az angolba, a mandzsu a kínaiba és így tovább. Sok hasonló eset igazolja, hogy a hódító réteg - ha vékony, elmerül a meghódítottak tömegében még akkor is, ha az ő nevét tartja meg az új politikai alakulat.

2. Az ugor-magyar olyan maradványa a szkitha-szarmata gyüjtőnéven emlegetett nagy népnek, mint az albán az illinnek, mint az ír a kétezer évvel ezelőtt még fél Európát uraló keltának.

Valóban, közel jár a költő az igazsághoz, mikor azt mondja: A magyar testvértelen ága nemének. A magyar nép testvérei csak unokatestvérek.

*

Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a honfoglalás előtti kor írott forrásai etimológiailag még nincsenek kellőleg átvizsgálva. Annyi már most is látszik, hogy a római és nyugati források víznevei túlnyomó részben ugyanazok, mint a ma használatosak. Egy jelentéktelenebb víznek, az Aqua nigra-nak azonosítását Alföldi Andrásnak köszönhetjük. Neki sikerült megállapítania, hogy ez nem más, mint a Dráva balparti mellékvize, aFeketevíz. Mivel pedig a római uralom vége fele szerepelt folyócska táján római lakóhelyek sohasem voltak, nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy az Aqua nigra név csak fordítás. Azt is tudjuk, hogy a szarmaták már a Kr. u. II. századtól kezdve nagyobb rajokban kezdtek áttelepedni a Dunán római uralom alá. Így tehát szinte bizonyos, hogy a városokon kívül a megritkult illir-kelta lakosság helyét a szarmata parasztság foglalta el. A dunántúli nagy sírmezők is ezt mondják. A III. századtól kezdve mindig szarmata volt a parasztság zöme a gót, hún, longobard és avar uralom alatt egyaránt.

A IX. század közepéről bajor oklevelek említenek egy tucat helység- és víznevet a Dunántúl közepe tájáról. Ezek közül magyar értelműnek látszik Keszi falu. A vizek közül a Zala, Rába, Pinka, Valkó (ma Válicka), Gyöngyös (latinul Sabaria, németül Pernten) és a Bilis-aszó említtetnek. Ezek közül a Bilisaseo = Bilis + aszó név utótagja nyomatékosan mutat rá, hogy az aszó szavunkat a Dunántúl Árpád honfoglalása előtt is használták! (Felfogásomat a Tört. és Rég. Közl. 1928. évf.-ban «Honfoglalás előtti bajor adatok» c. dolgozatomban részletesen megokoltam.)

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Reklám

 

 

 

Szövetséget a szkíták úgy kötnek, akivel kötnek: egy nagy cserépedénybe bort öntenek, és azt összekeverik a szövetséget kötők vérével. Előzőleg hegyes késsel megsebzik, vagy karddal kissé megvágják testüket, azután pedig a serlegbe mártanak egy kardot, nyilakat, egy harci fokost, és egy lándzsát, majd hosszasan imádkoznak, azután pedig isznak ők maguk is, akik ily módon szövetséget kötöttek, meg kíséretük legtekintélyesebb tagjai is.

Herodotosz 

 

"Szent László (1077-1095) arcában a pártus királyok arca jön vissza valami egészen
időtlen mélységből... ez nem egy személyes arc, időtlen ez a királyi arc, mely a
királyi szkíta népek körében bukkan fel, és mindig az uralkodó arcvonásait állítja
elénk... Ha valaki egy árpádházi arcába belenézett, ismeretlen érzés és gyönyör
fogta el, mert olyan volt, mint hogyha az emberiség fényteli korszakát látta volna.
Azt az emberi arcot, amely közvetlenül a teremtés második pillanatában készült el.
Ezek nem földi arcú emberek voltak..."

Te vagy mindennek ős életfája , te izzó tűz örök forrata.Kibül ered minden alkota.

Karacsay Kódex

A gének nem hazudnak!!!!!!!

 

 

Grover Krantz nyilatkozta: „A magyarság ősisége egyenesen meglepő; én mezolitikumi nyelvnek találom, amely megelőzi a neolitikumi kort.”[8] Emellett még azt is kijelenti, hogy ha ez igaz, akkor a magyar nyelv tulajdonképpen a legidősebb helybeni nyelv Európában, vagyis az itt élők eredeti nyelve. (Krantz, 72)

http://mek.niif.hu/02600/
02612/02612.pdf

 

ma hírek

http://hunza.mlap.hu/

Hunzákról Hungároknak

Zenit Tv

Kis Hőtérkép Magyarországról

Őfelsége a SZENTKORONA

Katt a nagyításra+

Az Árpád-ház családi(uralkodóházi) címere II. András király 1202. évi aranybullájának hátlapján hétszer vágott háromszögű pajzzsal

 

A csodaszarvas (Szalai András rajza).

The Orion

Vigyáz Reánk!

 

 
Egy az Isten
 
Szavazás
Ez a kérdés már igen régóta aktuális.(sajnos)
Ön szerint meddig kell még gyermekeinknek a hazug finnugorizmust tanulnia ?

Minden úgy jó , ahogy van!
Csak egy óriási civil összefogás árán lehetséges!
Még a jelenlegi kormány alatt eltörlik.
Soha nem fogják megváltoztatni!
A régészet, genetika, néprajz, stb igazolta , hogy a magar ősnép. Azonnal cselekedni kell!
Mi az a finnugorizmus?! Már a finnek sem tanítják!
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Bannerem
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Ajánló

 

 

 Free Tibet Banner

 

 


 

 

 

 

 

 

Geo Visitors Map website monitoring

SEO Stats powered by MyPagerank.Net

Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

 

A csillagjövõ asztrológia,nagyon sok olvasmányt,ezoterikus,témákat,szoftvereket és óriási nyári akciókat ajánl, NEKED!    *****    Egy blog rólam, velem, mert szeretek ide írni. Ðzsí. *** Augusztus 25-én PlayDay, azaz játéknap sok-sok nyereménnyel! :)    *****    Tudod hol van és mit jelent a horoszkópodban a Felszálló holdcsomópont? A Chiron? A Lilith? Én megmondom.Látogass meg!    *****    Gyere és nézd meg a lovas és állatos blogom.Különbözõ érdekes történetekkel és sok friss blogbejegyzéssel.Jó nézelõdést!    *****    Ünnepi minijáték vár rád! Kattanj rá, küldd be a megoldást, és NYERJ! =)    *****    Az ASZTRO-suli mindenkit Szeretettel vár. Tanuld meg az asztrológiát a saját horoszkópod elemzésével -TELJESEN INGYEN!    *****    A csillagjövõ asztrológia portálon akció! Születési horoszkóp + 3 év elõrejelzés + Párkapcsolati elemzés 2000 Ft. katt!    *****    Szereted a humort, jó zenéket? Szeretnél ilyen mûsorban részt venni? Keress oldalamon!    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    PROJECT DC egy futurisztikus-disztópikus SZEREPJÁTÉK! Bármikor szívesen látjuk a csatlakozókat!    *****    Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!