A szkíták használták a székely rovásírás hieroglifikus elődjét és az Isten szót írták vele egy koronájukra.
. 1. ábra. Az Ak Burun kurgánban (Krím félsziget) talált, Kr. e. IV. századi szkíta korona
.
.
Az 1. ábrán látható szkíta korona legszembetűnőbb dísze egy virághoz hasonló, de olvasható jelkép. A sztyeppi hieroglifikus íráshasználat jellegzetes szokása, hogy a jeleket az olvasatot illusztráló jelmontázsba rakja össze, amely nyomatékosítja az elolvasható szöveg mondanivalóját. Mint azt látni fogjuk, ez esetben is erről van szó.
.
A későbbi európai koronákon is gyakran szerepel hasonló (liliomnak nevezett) díszítés, például ilyeneket látunk Szent István palástra hímzett koronáján is. Ezeket a szentistváni liliomokat nyugat-európai eredetű átvételként szokás magyarázni ama finnugrista körökben, amelyekben illik megfeledkezni a szkíta párhuzamokról. Nos, ez a szkíta "liliom" felülírja e finnugrista téveszméket. Nincs szükség a nyugat-európai kitérőre, mert ez a szkíta ábrázolás magyarnak mutatkozik.
.
A szkíta korona "lilioma" ugyanis magyar hieroglifákból áll. Igaz ugyan, hogy a hasonló liliomszerű díszítések széles körben ismertek, azonban egyetlen írás sincs a székely rovásíráson kívül, amelyben a "liliomot" alkotó írásjelek megtalálhatók lennének és értelmes olvasatot adnának.
.
. 2. ábra. A szkíta korona olvasható jelmontázsa
.
.
A szkíta korona jelmontázsa a székely "us" (ős), valamint az "nt/tn" (Ten) jelekből áll (ahol a Ten szójel maga is a "t" és az "n" összetétele). Az összetétel az Isten "ős Ten" olvasatot adja.
.
.
. 3. ábra. A jelmontázs központi eleme a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Napot ábrázolja; a kép növényre is emlékeztet, mert az isten azonos volt az égig érő fával is; olvasata a székely "us" (ős) jel segítségével határozható meg
.
.
A 3. ábrán látható (virághoz hasonló) napábrázolás tetején megjelenik a székely "us" (ős) jel pontos párhuzama is (l. a 4. ábrát!). Ez is rendes szokása a sztyeppi hieroglifikus jelhasználatnak: a képszerűbb jelkép mellett esetenként egy olvashatóbb magyarázatot is találunk. A szokás megfelelőjét az ókori írások determinatívumaiban találhatjuk meg (például a sumer írásban is volt "isten" determinatívum, amellyel az istenneveket különböztették meg).
.
. 4/a. ábra. A székely "us" (ős) jel megfelelője a szkíta jelmontázsban; hasonló formájú a hettita hieroglif írás "isten" jele is; a magyar népi jelkincsben is szerepel ez a jel, például a veleméri égigérő fa csúcsán (azaz ott is hasonló helyzetben - a növényhez hasonló jelkép tetején - jelenik meg); a jel azt az isteni őst jelképezi, amelyiktől az ősvallás szerint a nemzetünk származik
.
.
. 4/b. ábra. A székely rovásírás "us" (ős) jele a nikolsburgi ábécéből
.
.
. 5/a. ábra. A szkíta jelmontázs Ten ligatúrája; az isten eredeti (az ős jelző nélküli) nevét rögzíti; a székely rovásírás "nt/tn" jelének megfelelője
.
.
. 5/b. ábra. A székely rovásírás "nt/tn" jele a nikolsburgi ábécéből
.
.
. 6/a. ábra. A szkíta Ten ligatúrát alkotó jelek egyike: a "t" betű .
.
.
6/b. ábra. A székely rovásírás "t" betűje a székelydályai templom faláról .
.
. 7/a. ábra. A szkíta Ten ligatúrát alkotó jelek másika: az "n" betű
.
.
. 7/b. ábra. A székely írás "n" betűje a dálnoki rovásfelirat ból
.
.
A fenti jelpárhuzamok alapján a szkíta jelmontázs olvasata a magyar Isten szó.
.
Ez azonban önmagában nem lenne elegendő annak feltételezésére, hogy ide valóban az Isten szót írták - hiszen a jelet használhatták olyan népek is, akik az Isten szót nem ismerték. Azonban a szkíták nyelvéből fennmaradt kevés szó között (a Borüszthenész "Bor isten" névben) szerepel az Isten szó - ezért az olvasatot a nyelvemlékek oldaláról is alá tudjuk támasztani. A szkíták nem csak a magyar jelkincset, hanem a magyar Isten szót is ismerték. (Vö. " Isten szavunk eredete "!)
.
A harmadik érvet az alkalmazás kínálja. Ugyanis egy uralkodói korona elsőrendű feladata, hogy a hatalom legitim voltát kiemelje. S ez akkortájt úgy történt, hogy a királyi családot és a királyi hatalmat isteni eredetűnek mutatta. Ezért szerepelt az isteni ős születésére emlékeztető jelmontázs a most tárgyalt szkíta koronán.
.
Az olvasatból természetesen fontos őstörténeti, írástörténeti és nyelvtörténeti következtetéseket vonhatunk le - de ez meghaladná e cikk feladatát. Addig is azonban, amíg ezeket a szempontokat a történelemtudomány meg nem emészti, minden tiszteletet meg kell adnunk a magyar hagyomány ama képviselőinek, akik a magyarokat a szittyák leszármazottjának (a szkítákat magyaroknak) tartották és tartják.
Szövetséget a szkíták úgy kötnek, akivel kötnek: egy nagy cserépedénybe bort öntenek, és azt összekeverik a szövetséget kötők vérével. Előzőleg hegyes késsel megsebzik, vagy karddal kissé megvágják testüket, azután pedig a serlegbe mártanak egy kardot, nyilakat, egy harci fokost, és egy lándzsát, majd hosszasan imádkoznak, azután pedig isznak ők maguk is, akik ily módon szövetséget kötöttek, meg kíséretük legtekintélyesebb tagjai is.
Herodotosz
"Szent László (1077-1095) arcában a pártus királyok arca jön vissza valami egészen
időtlen mélységből... ez nem egy személyes arc, időtlen ez a királyi arc, mely a
királyi szkíta népek körében bukkan fel, és mindig az uralkodó arcvonásait állítja
elénk... Ha valaki egy árpádházi arcába belenézett, ismeretlen érzés és gyönyör
fogta el, mert olyan volt, mint hogyha az emberiség fényteli korszakát látta volna.
Azt az emberi arcot, amely közvetlenül a teremtés második pillanatában készült el.
Ezek nem földi arcú emberek voltak..."
Te vagy mindennek ős életfája , te izzó tűz örök forrata.Kibül ered minden alkota.
Karacsay Kódex
A gének nem hazudnak!!!!!!!
Grover Krantz nyilatkozta: „A magyarság ősisége egyenesen meglepő; én mezolitikumi nyelvnek találom, amely megelőzi a neolitikumi kort.”[8] Emellett még azt is kijelenti, hogy ha ez igaz, akkor a magyar nyelv tulajdonképpen a legidősebb helybeni nyelv Európában, vagyis az itt élők eredeti nyelve. (Krantz, 72)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Szeretném tudni a tanulmány írójának a nevét, hogy másutt is hivatkozhassak rá.