A reneszánsz polihisztor, Leonardo Da Vinci feljegyzéseiben találkozhatunk egy 1515-ben épített mechanikus oroszlán leírásával. Annak működése régóta foglalkoztatta a kutatókat, és 2000-ben Mark Rosheimnek sikerült megépítenie a szerkezet kicsinyített változatát. A gépezetet egy különleges, óraműre emlékeztető szerkezet hajtotta, amelyet speciális falapokkal előre meghatározott mozgásra is be lehetett "programozni". Az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa, Noel Sharkey szerint azonban Leonardo ötlete nem tekinthető eredetinek, a szerkezet valószínűleg csak egy ókori gép továbbgondolásaként született meg. A kutató előbb egy 13. századi bagdadi automata nyomait fedezte fel, ahol robotzenészekkel szórakoztatták a közönséget, majd a kora középkor technikatörténeti vívmányainak eredménytelen átnézése után jutott el az ókori Alexandriába. Ott a vízzel és levegővel hajtott gépezetek tanulmányozása közben fedezte fel, hogy az egyik leghíresebb matematikus, Alexandriai Hérón i.e. 60 körül egy mozgó színházat készített, amely automatikusan gurult ki a közönség elé, a gép elején lévő részen hat figura rögtönzött produkciót adott elő, majd a szerkezet elhagyta a színpadot. A kutató szerint a különleges masinát egy leeső súly hajtotta, amely egy csigán áthaladó zsinórral kapcsolódott az első tengelyhez. Amikor a tengelyre feltekerték a zsinórt, a súly felemelkedett a hengerben, majd ott leesve hajtotta meg a járművet. A gyorsaság kiküszöbölésére azonban a folyamatot szabályozni kellett, amit Hérón búzaszemekkel oldott meg: a szemek a megtöltött csőből egy kis lyukon hullottak ki. A mester emellett a tengely és a kerekek befolyásolásával megoldotta a szerkezet hátrafelé, és különböző irányokba való mozgatását is. Sharkey szerint azonban lehetséges, hogy Hérón gépezete is csupán egy másolata volt a Philón, illetve Arisztotelész által alkotott masináknak. A felfedezés részletei a New Scientist című magazin legújabb számában olvashatók. Az ókori szerkezet működését a gyakorlatban is igazolni szerették volna, ezért a lap munkatársai megpróbálták újjáépíteni a színpadot. Nem ők voltak azonban az elsők: 2003-ban egy coloradói konferencia kutatói több órán keresztül dolgoztak a gépezet Lego-verziójának elkészítésén. A rekonstrukció során figyelembe vették Hérón utasításait is, így például azt, hogy teljesen sima talaj kell a gépezet működéséhez. A szakértők azonban még ennél is tovább mentek, és egy kis ügyeskedéssel a jármű végül minden irányba sikeresen elindult. Mindez persze nem egyedülálló: nemrég arról számoltunk be, hogy kutatók megfejtették egy több mint kétezer éves szerkezet titkát. Feltehetően a világ első számológépe volt az a bonyolult fogaskerékrendszer, amelyet a búvárok 1901-ben emeltek ki egy i.e. 80 körül, Antiküthéra szigetének egyik öblében elsüllyedt hajó roncsai közül, és amelynek rendeltetéséről mindeddig csak találgatások voltak.

KORÁBBAN