KÖZÖS JELKÉPEK?

1. Gerschom Scholem a menóra mellett még egy jellegzetes zsidó jelképet említ: a két oroszlánt, amelyek az élet fáját tartják. (29) Gyakran ábrázolják zsidó sírköveken (4.kép). Az oroszlán Júda törzsének címerállata. De éppígy megjelenik Árpád-házi királyaink jelvényei között, lásd például az esztergomi kápolna híres falfestményét, a koronázási jogar kristálygömbjét stb. Az erdélyi Vurpód és Vízakna magyar templomain szintén látható a két oroszlán. Az ősi Előd, Ond, Tuhutum (Zsombor) és Ajtony nemzetségeink címereiben is oroszlán van (5. kép). Ezek közűl Ond és Ajtony bizonyíthatóan egyiptomi eredetű nemzetségeink és a Nap-kultusz őrzői voltak. Ond neve Héliopolisz (=Napváros) egyiptomi és bibliai On nevéből ered, Ajtony neve pedig az egyiptomi Ahton Napisten nevét őrzi, és Ajtony területén volt Aranyos folyó és Oroszlános település! (Az arany a Nap féme, az Oroszlán meg a Nap jegye.) Mari rokonaink földjéről is előkerült egy X. századi tarsolylemez, amin szintén egy oroszlánpár fogja közre az életfát. (6. kép)

2. A menóra. A zsidóság legfőbb jelképének tartják a hétágú gyertyatartót, a menórát. A menóra hét lángja a hét planétának felel meg, mint Isten hét (csillag) szemének. A gyertyatartó hét ága pedig a hét ég megjelenítője lehet, a rajta levő mandulavirágok Áron mandulafa vesszejére utalnak. (7.kép) A magyar hagyományban (és a rokon népeinkében ugyanígy) az ég hétrétegű, és a világ- (v. életfának is hét ága van (30), akárcsak a manysi szentélyekben lobogó tűznek. (31)

1972-ben Dunacséb határában (ma Jugoszláviához tartozik) egy temetőre bukkantak. "Eddig 268 sírt tártak fel, amelyből 16 lovassír volt. Kb. 70 sírban római kori eredetű, másodlagosan fölhasznált falazótéglát találtak, amelyekbe egy-egy, a zsidók vallási szertartásaihoz használt hétágú kandelábert, úgynevezett ,menórát' karcoltak. A jelentés írója késő avar kori temető részének tartja a dunacsébi sírokat." (32)  A későavarok pedig szabir (fehér) magyarok voltak!

3. A hatágú csillag. A zsidó misztika kiváló kutatója, Gerschom Scholem írta a hatágú csillagról: "Mint díszítőelem feltűnik ugyan néha zsidó emlékeken is, de ettől még nem lesz belőle ,zsidó jelkép', s az ókori zsidó emlékeken még díszként is csak ritkán találkozunk vele...A hatszög ...jóval később jelenik meg ismét: azon a frízen, amely az ismert kapernaumi zsinagógát díszíti (2-3. sz.). Ugyanezen a frízen megtalálható a szvasztika is, de azért még senki sem állítaná, hogy az utóbbi zsidó jelkép volna." (33)

Érdekes, hogy a horogkeresztet, a közismert Nap-jelképet éppen a kapernaumí (galileai) zsinagógán alkalmazták díszítőelemként (8.kép).

A hatágú csillag magyar (székely) előfordulásáról egyik őstörténészünk ezt írta: "A kopjafák némelyikének (például Erdőfüle, Székelyudvarhely közelében) mind a négy oldalán egy-egy X látható. Ha e fejfák két oldalára egyszerre van rálátásunk, akkor a két X egy hatágú csillagot alkot."3 4 Valóban, a fejfák csúcsán kifaragott térbeli csillagok is hatágúnak tűnnek bizonyos nézőpontból. (9. kép)

A hatágú csillaggal mint gonoszűző jelképpel lehet kapcsolatos ősmagyar (szabir!) kerek templomaink egyik típusának hexagonális belső kialakítása. (10. kép).

Szerintem kapcsolatos a hatágú csillag a magyar sírjelként és kapukon, házakon is gyakran látható, stilizált hatszirmú virágra is emlékeztető csillagábrázolással is, mely valószínűleg az Esthajnalcsillag jelképe. (11. és 12. kép)

A lefele mutató háromszög valószínűleg a női nemiséget (35), a felfelé mutató háromszög pedig a férfi nemiséget jelképezi többek közt, a kettő egyesítve tehát a nász, a nemi egyesülés, az ellentétek feloldódásának jelképe is - és így a kereszttel rokon.

A KENYÉRÁLDOZAT

A kovásztalan kenyér ünnepe "ősi kánaáni kultusz, amely átkerült a zsidó vallásba. Eredetileg aratási ünnep volt, amikor hálából a termést adó Istennek ajándékként áldozták a frissen készült kenyereket." (36)A Számok könyvében a következőket olvashatjuk: "A kemencéitekből kikerülő első cipókból ajánljatok fel egyet ajándékképpen... Kemencéitek első cipóiból hozzatok ajándékot az Úrnak nemzedékről nemzedékre." Újváry Zoltán írja: "Az új termésből sütött kenyér jelentőségét, ünnepélyes körülmények között való elfogyasztását a magyar nyelvterületen számos feljegyzés tanúsítja. Némely vidéken a legutóbbi időkig megfigyelhető volt az új búzából készített kenyér szertartásos megevése." (37) Augusztus 20-án (szerintem eredetileg aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján) általában mindenütt az új búzából őrölt lisztből sütik az új kenyeret a magyarok lakta földön.