URIÁS

Dávid zsidó király hettita harcosa volt Uriás, akinek a neve vagy Óriásként értelmezhető, vagy a finn urho = hős, vitéz vagy urheus = hősiesség, vitézség, bátorság, férfiasság szavak alapján.

Dávid, a júdai eredetű király elcsábította Uriás feleségét, majd egy levelet küldött el Uriással, melyben megparancsolta a hettita harcos felettesének, hogy küldjék Uriást a biztos halálba és hagyják cserben. Ez a megdöbbentő aljasság, mely Uriás halálát okozta, még jobban kiemeli e harcos erkölcsi nagyságát. Holbach joggal állapította meg a "Szentek képtárá"-ban: "Aki azt meri mondani, hogy ez a király "isten kedve szerinti ember" volt, az istenkáromlást követ el, s vakmerően azt állítja, hogy isten a bűntárs és bújtogató s az erény ellensége." (13)

SZABAOT ÉS CSABA

A héber Szabaot, Cebáót, Saba'ot név a sab'á (=had, sokaság) szó többes száma. A Bibliában Szabaot Isten egyik neve (= a Seregek Ura, Pantokrátor). "Szabaot ,seregén' a Nap, a Hold és a csillagok értendők, ,az egész égi sereg' (M. Törv 4,19.), amely ,a mennybolt törvényeinek' megfelelően (Jób 38, 32-33) mozog... 'Cebaot' a tüzes angyalok megszámlálhatatlan seregét is jelenti... Az égi hadak mintájára épülnek a földi seregek, amelyeket támogatva (Kir. 12,41 és máshol) nemcsak az angyalok, hanem még az ég magasságából a csillagok is harcolnak (Kir. 5,20) az ellenséggel. A próféták megsegítésére 'tüzes szekerek' (2 Kir 6,17) szállnak alá az éghól." (14)

Az óegyiptomi nyelvben a tchabaként átírt szól s katona, hadsereg jelentésű (soldiers, army). Ez nyilván azonos a héber sah'á (=had, sokaság) szóval.

A székelyek megőrizték nemzeti megváltójuknak, Csabának a hagyományát, aki már többször is népe segítségére sietett otthagyott táborának seregével, "valahányszor a többi népektől szorongattatott ... s a székely unokákat székeikben, hol Csaba őket az újra bejövendő magyar tábornak őrszemül hagyta, szomszédaik újra haddal fenyegetik, Csaba táborával az ég csarnokaiból is leszállva a hadak útja csillagzaton honnét az e nevét vette - jő segítségére." (16) A székelyek a Tejutat nevezték a Hadak útjának: "azt a hiedelmet fűzik hozzá, hogy égből jövő segítőhadak lovainak patkónyoma." (17)

A héber sab'a, a székely Csaba és az óegyiptomi tchaba ugyanarra az égi (csillag-) seregre utal, amely Istennek, a Seregek Urának tábora, és amely harcol az ő népéért az Égben, és ha kell, még a Földön is.

Mózes

A Mózes (Mose) név etimologiája vitatott: többnyire a masah = kihúzom igéből , vagy a kopt mose = gyermek szóból akarják származtatni. Mózes II. könyve 10. verse szerint: "És felnevelkedék a gyermek, és vivé őt a Faraó leányához, és fia gyanánt lőn annak, és nevezé nevét Mózesnek, és mondá: Mert a vízből húztam ki őt." Hogy a Mózes név a vízzel kell összefüggjön, e részletből is világosan kiderül. Mózest gyantával és szurokkal bekent gyékényládácskában, a folyóvíz szélén a sás között találták meg a hagyomány szerint. A magyar mos szónak, amely kapcsolatos lehet a mocsár (mot-sár) szavunkkal is, egész sor finnugor megfelelője van: így például észt mosk (gen. mosu) = szennyes (v ö. magyar mocsok, stb.), szamojéd massa = mos. A föníciai Mót iszapalakú halálisten és a finn muta = iszap szó is idetartozik. A Mózes név tehát magyar-finnugor eredetű, és víz (vízmosás!), valamint mocsaras víz, mocsár, iszap jelentése lehetett eredetileg. A Biblia is hangsúlyozza, hogy Mózest nem közvetlenül a folyóvízre tette ki az anyja, hanem a folyóvíz szélére, a sás közé, ami iszapos sáros hely lehetett.

ÁRON

Áron Mózes fivére volt, az első főpap, a Lévi nevű papi törzs ősapja. (A Lévi törzsnév összefügghet egy valaha erős, de ma már a kihalás szélén álló finnugor nép, a lív nevével.) Áron nemcsak pap volt, hanem varázsló is, aki az egyiptomi mágusokkal versengett. A Donini szerint Áron a Sinai-félsziget északi részén elterjedt bikakultusz főpapja volt. (18)

Áron a nép követelésére ("csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak") aranyból bikákat készített. Az Áron név kapcsolatos lehet - többek közt - arany szavunkkal is. Érdekes, hogy Jákobot Izrael bikájaként emlegeti a Biblia, amit megerősít a boka és bika szavaink feltűnő hasonlósága (ugyanígy a törökben: buka = bika, bokáj = boka.).

Jeroboám, a Júdától elszakadt Izrael első királya az arany bikaszobrokon kívül felállította a "magas helyek templomát" is. (Kir. L,12,28-33) Tehát a hegycsúcsoknak fontos szerepe volt az izraeli magyar Isten-tiszteletben.

Ezt bizonyítja az is, hogy Aron (a főpap!) a Hór nevű hegy tetején (azaz Ormán!) halt meg (Móz. IV,20,2529.), ami mutatja Áronnak a hegyormok kultuszával való kapcsolatát is.

Az említett összefüggésekre néhány nyelvi példa: a magyar úr, orom, orr és őr összevethető az óegyiptomi ur = a nagy Isten, uraa = király, ari = őr, a manysi ur = hegy, a héber hór = hegy szavakkal.