Tartalom
A hun államszervezet szavai / Ujgurok
2009.07.06. 12:44
Köztudott, hogy a hun birodalom az ókori világ leghatalmasabb birodalma volt.
Tízes szervezet segítette irányítani a birodalmat, amelynek volt civil és katonai részlege is. A hunok nemzetségekben éltek, törzsi gyűléseiket kuriltájnak nevezték. Évi háromszor rendeztek országggyűlést, ahol is áldozatokat mutattak be, valamint megvitatták a birodalom ügyes-bajos dolgait. Ordunak hívták a birodalom középpontját, az uralkodó pedig danhu volt. A TUQI tudót, bölcset, tisztviselőt jelentett (már a Czuczor-Fogarasi-páros is rámutat erre). Avar és türk nyelven a tuden közigazgatási posztot jelöl.
A bán (a Magyar Királyságban az önálló körzettel rendelkező tisztségviselő) - szavunk (ld. Bánk bán) már a párthus és a perzsa nyelvben (mely kettőnek nem csekély köze volt egymáshoz) (ban), valamint más mai közép-európai nyelvekben is megtalálható.
A gyiukla hun szó szintén méltóságnév (dula/gula), amely más sztyeppeinépeknél is megtalálható, és a mi Gyula nevünk őrzi emlékét.
Nézzünk érdekességeket a törvénykezéseikből!
"Aki békés időben több mint fél shingre kihúzza a kardját, halálra ítéltetik. Akit lopásért ítélnek el, annak az összes vagyonát elkobozzák. Kisebb kihágásokért való büntetés a bokacsont zúzása. Komoly bűnökért halál jár. A börtönben senki sincs hosszabb ideig.(...)A bűnösnek kárpótolnia kell a megkárosítottat."
(Forrás: Sima Quian krónikája)
A vázlatot Obrusánszky Borbála tanulmánya nyomán írtam.
Gyopár
-----------------------------------------------------------------
Az ujgurok
Nem elég a nyelvi rokonságot nézni, ám tény, hogy nyomtalanul egy nép sem tűnik el. Lássuk, kik ezek az ujgurok!
HOL? Az ujgurok többsége a mai Kínai Népköztársaság határain belül él, de sokan élnek Kirgizisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán területén.
NÉV: Már maga az ujgur-szó gyűjtőnév, nem önálló népnév. Kínaiul a következőt jelenti a "wei wen er": "összekapcsolva öten".
A mai ujgurok ősei a Bajkál-tó és a Jenyiszej (Anya-sai, anya-folyót jelent türk nyelven) területén éltek, a kocsi-szó kaocs/gaoche alakban hasonló jelentéssel már megtalálható volt az egyik velük rokon népnél, akiket a "magas kocsik népének" neveztek.
SZOKÁSOK Az ujgurok vallják, hogy négy világtáj mellett a középpont a legfontosabb, amit a Nap- és sárgaszín-kultuszuk is bizonyít.
Az ujgurok íjas, lovas nép, akiknek ornamentikájában is sok rokon vonás található a miénkkel. Ilyen például az úgynevezett "turulmadaras tőr", avagy a hímzett virágmotívumokkal tarkított kerek sapka.
Táncuk nagyon elüt a kínaiakétól. Üvegest táncolnak, akárcsak mi.
Belenyilaznak temetés előtt a halott leendő sírjába, ezzel űzik el az elhunyt lelkére veszélyt jelentő, sírban ólálkodó szellemeket. Tessék megkapaszkodni: a sztyeppei népek leszármazottai - így mi is - őrizzük ugyanezt a szokást, melyet Benedek István leírásai mellett nyelvünk is bizonyít: "neki lőttek."
Az ujgurok népi emlékezetében mint testvér élünk: egy kéretlenül érdeklődő ujgur Kasghar utcáján a következőket mondta a kutatóknak nemrégiben: "Látod, ezek voltunk mi, együtt nőttünk fel, együtt voltunk, de ti kétezer éve elmentetek nyugatra."
"Tulajdonképp hányan is maradtatok ott nyugaton?" - kérdezte egy másik. Miután megtudta, hogy milyen kicsi területen élünk - náluk sokkal kevesebben élnek sokszor nagyobb területen -, a következőket vázolta fel: "Akkor, ha visszajönnétek ide, itt még földet is kaphatna mindenki"
Az eredettudat a megtartó nemzettudat része, a hiteles történelmi tájékozottság erőt ad. Így legyen!
A vázlatot Dr. Bárdi László: Az ujgurok egykor és ma című tanulmánya alapján írtam.
|