A magyarnyelvű szkíták törzsei, akik székely (és palóc) nevüket és hagyományaikat mindmáig megőrizték, a Kr. e. VII. században foglalták el a Kárpát-medence és Erdély jelentős részét. De honnan származtak, hol lehetett az őshazájuk? Már Mészáros Gyula 1938-ban megjelent kitűnő, alapos tanulmányában (Kelet-Európa néptörténete II. Chattiak és skythák) bizonyította, hogy a szkíták Kis-Ázsiából (Anatóliából) erednek. Mivel az összes ókori, a magyar törzsekkel és legközelebbi rokonaikkal azonosítható nép Kis-Ázsiában és az úgynevezett Termékeny Félhold területén élt még Kr. e. 1000 évvel is (szabírok, magyarok, kunok, amazonok, mordvinok, marik, manysik, komik stb.), így bizonyos, hogy a székelyek őshazája Kis-Ázsiában volt.

Az úgynevezett "tengeri népek" között említik először a székelyeket az egyiptomi feliratok, "sekeles" néven. (A székely népnév tehát 3300 éve is ugyanúgy hangzott, mint ma - de ugyanez igaz a magyar, a kun (komán], a jász stb. népnevekre is.) Magnus Magnusson írja: "Az ókori Anatólia mai szakértői...így például James Mellaart is, általában úgy látják, hogy valamennyi tengeri népet a hajdan Törökország déli részén és a közelében levő szigeteken élő népekkel kell azonosítani; ezek a Földközi-tenger keleti részét jól ismerő hajósok voltak, akiket az i. e. 13. század vége felé pusztító éhínségek mozdítottak meg. Mellaart a peleszeteket, a sekeles és tjakar népekkel együtt, az egykor a pamphüliai térségben élő lukka (lükiai) néppel azonosítja." (1) Pelesz(et) volt a filiszteusok eredeti neve (róluk kapta a nevét Palesztina); és e név feltűnően hasonlít a pelazgra (Görögország hellének előtti őslakói voltak) és a palócra. A székelyek a palócokkal együtt foglaltak hont a Kr. e. VII. században a Kárpátok között: a két népet nagyon sok rokon vonás köti össze. A palócok a Palos nevű szkíta őstől nyerték a nevüket. Fáy Elek említi, hogy a szikulok főistenei a Palici nevű ikertestvér-istenségek voltak, akiket két róluk Palici-nek elnevezett gyógyerejű tóban is tiszteltek. "...Ezen palici, palica, fálesz, faliszk nevek szolgáltatják a legerősebb bizonyítékot arra, hogy a szikelekben szintén a palócok, pelazgok, filiszteusok rokonait és a mithikus Pálosz szkítha király utódait lássuk." - írta.(2) A filiszteusok (peles/et) a mi palócainkkal azonosak tehát, és közeli rokonai a székelyeknek. Robert Graves írja, hogy "a filiszteusok eredeti hazája Kaftor volt. Ez nem jelenti szükségképpen Kréta szigetét, (egyiptomi nyelven Keftiu), hanem inkább általában az egész minószi kultúra területét, beleértve Kis-Ázsia délnyugati részét." (3) A Kaftor név nemcsak Krétát jelentette, hanem a kis-Ázsiai Kappadókiát is. (4) (E két név első három mássalhangzója: K-F-T és K-P-D megfelel egymásnak.) Valószínű, hogy a peles(et)-palócok Kappadókiából vándoroltak ki, ugyanis a székely őshaza is Kisázsia belsejében, Kappadókia szomszédságában sejthető. Ugyanis már Fáy Elek felhívta a figyelmet arra, hogy "a sakalasa név... meglepően azonosan hangzik a szolimek országa, a későbbi Pizidia Szagalaszusz városának és mezejének a nevével, melyet Líviusz is megemlít.(Lib 38.)" (5)

Az Egyiptom elleni peleset (palóc)-sekeles (székely) támadás kudarcba fulladt; az egyiptomiak győztek. Ellenfeleiket azonban nem semmisítették meg teljesen. III. Ramszesz fáraó azt mondja egyik feliratában: "Foglyul ejtették őket egyszerre, s zsákmányként Egyiptomba vitték; (olyan sokat), mint a partok homokja. Táborokba telepítettem őket... Ifjaik sokan voltak, százezrével. Elláttam őket a kincstárakból és a csűrökből ruhákkal, gabonával minden évben." (6)

A filiszteusokat (pelecet-palócokat) a tjakarokkal és bizonyára a sekeles-székelyekkel együtt III. Ramszesz "az egyiptomi erődítések legénységéül használta fel, különösen a Palesztina tengerparti síkságán futó Via Maris mentén. Így ... az i. e. 12. század elején a filiszteusokat a Negev-sivatagtól Joppáig (a mai Tel-Aviv) a palesztinai partokon sorakozó városokban letelepedve találjuk, tőlük északra pedig Dórban és más kikötőkben a tjakarok rendezkedtek be."

A székely emlékezet megőrizte az egyiptomi-kánaáni Csabán (=Saba, Tchaba) kívül a Csigla-mező emlékét is, ami azonosítható azzal a Ciklag vagy Sildág nevezetű filiszteus várossal, amit Ákis adott a hozzámenekült Dávidnak. Ciklag (Síktag) helye még ismeretlen. Szintén székelynek sejthető Szekhem és Szereda is (az utóbbi név a Csíkszereda székely városnévben őrződött meg.) Szereda a Júdától elszakadt Izrael első királyának, Jeroboámnak a szülővárosa volt, Szekhemet pedig ő tette Izrael Királyság első fővárosává! A fehér magyar (szabir) fővárost is Székes-Fehérvárnak hívták. A székely székek szintén település helyeket jelentenek, akárcsak a zalai szegek (például Zalaegerszeg). A héberben a sechem szó hegyhátat is jelent. (8) A szék "a hatalom ősi szimbóluma, az államiság jelképe. Nyelvünkben ráadásul középpontot is jelent" (akárcsak a mag!), így a tojás szikje esetében. Jelöli a hatalom helyét különböző szóösszetételeinkben, helyneveinkben: például Székesfehérvár, Csíkszék, úriszék, törvényszék, ítélőszék." (9)

A szekelesek vagy szikulusz-ok adták meg Szicília, végleges nevét. Thuküdidész szerint háromszáz évvel a görögök előtt foglalták el a szigetet. Várkonyi Nándor írta: "Minthogy az első hellén gyarmat, Naxosz alapítása i. e. 735-734-ben történt, a szikuluszok foglalása i. e. 1035-1000 közé esik." (10) Fáy Elek: "Szicilia sziget azon őslakói, akik a szigetet az ott előttük szikanoktól elhódították, s akikről a sziget nevét is nyerte: Sziket vagy Szikul neveket viselték. Ez a két népnévalak pedig azonos a mi székelyeink régebbi sziköl, valamint a latinosnak tartott szikul neveivel. Az kétségtelen, hogy Szicíliában már ősidőktől fogva folytak kán és feniciai gyarmatosítások s Bochardt ... a szikulok nevét a kánaáni Eszkol-völgyre vezette vissza, mely Mózes IV könyve 24. versében fordul elő, mint ahonnan az a lemetszett szőlőfürt való volt, amelyet a Kánaánba előre küldött kémek vittek Mózes elé. Bochardt szerint ugyanis a héber eszkol (szótőfürt) szíriai nyelven szegul vagy szegolnak hangzik." (11) Az Eskolvölgy Hebron közelében, attól északnyugatra van.

Tehát a székely nép egy része az egyiptomi kaland és a kánaáni betelepülés után Itália egy részét is meghódította. Itália a nevét "a szikeloszok egyik királya, Italosz után kapta." (12) (Ez az Italosz név feltűnően hasonlít az Etele és az Itil nevekre.)

Az sem lehet véletlen, hogy éppen a székelyeknél terjedt el az ún szombatos vallási felekezet. Ugyanis az ókori Kánaánban a székelyek sokkal erősebb zsidó hatás alá kerültek, mint a magyar és szabir törzsek. A szombatosok "az ótestamentumi könyvekre támaszkodtak, számos zsidó szokást, ünnepet, liturgikus cselekményt vezettek be közösségeik életébe. Gyülekezeteik elsősorban Udvarhelyszék és Marosszék székely lakossága között gyökeresedtek meg." (13)

JEGYZETEK

1 Ásóval a Biblia nyomában. Bp., 1985., 110. o.

2 A magyarok őshona. Bp., 1910., 108. o.

3 Héber mítoszok. Szeged, é. n., 157. o.

4 Hebrew Dictionary. (Berlin, é. n.), 150. o. 5 FÁY: I. m., 105. o.

6 MAGNUS Magnusson: I. m., 111. o. 7 I. m., 111. o.

8 Hebrew Dictionary., 350. o.

9 Jelképtár. Bp., 1990., 201. o.

10 Sziriat oszlopai. Bp., 1972., 235. o. 11 I'' ÁY: I. m., 104. o.

12 Sziriat oszlopai., 235. o.

13 Néprajzi lexikon., 5.köt. Bp., 1982., 80. o.