Magyarságismeret mindenkinek

Nem vagyunk finnugorok?

Köteles Lajossal történésszel Molnár Lajos beszélget

Megjelent a Békés Megyei Naplóban

(2001. december 8.)

Az Élet és Tudomány közelmúltban megjelent számában olvasható dr. Béres Judit tollából, hogy finn-magyar kormányközi együttműködésben 1994 és 1997 között tizenhat ma élő eurázsiai népességcsoportban végeztek genetikai vizsgálatot, ezekből kiderült, hogy - a korábbi feltevésektől eltérően - nem állunk genetikai rokonságban a finnekkel. Mit szól mindehhez egy másik szakma, a történettudomány képviselője? - Erre voltunk kíváncsiak, mikor megkerestük dr. Köteles Lajos történészt, akinek karácsonyra jelenik meg Magyarságismeret mindenkinek című könyve, amely az újabb kutatások eredményeként a magyar őstörténetről is új ismereteket fogalmaz meg.

-         Magyarországon a 19. század végétől fogadták el a finnugor eredeztetést, és akkortól ezt kizárólagossá tették. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a császári udvar helyeztette a Magyar Tudományos Akadémia székeibe azokat a nem magyar származású nyelvészeket, akik a magyarok finnugor származtatásának a hívei voltak. Kétségtelen tény, hogy a kor tudományos színvonalán dolgoztak, rájöttek, hogy bizonyos népek közös nyelvcsaládba tartozhattak. Európában akkor egyedül a finnugor népekkel találtak nyelvi rokonságot. Ugyanakkor fontos rávilágítanunk arra a tényre, hogy a nyelvészeten kívül egyetlen tudományág sem támasztotta alá a magyarok finnugor eredetét. A zene, az antropológia, az írás, a vallás, a régészeti leletek egy sokkal távolabbi és sokkal keletebbi őshaza felé mutattak.

-         Az antropológia eddig milyen eredményeket ért el a magyarság eredetének kutatásában?

-    A XX. század elején kialakult egy új tudomány: a vércsoport-antropológia, amely a gének rendszerének különbözőségéré épül, ugyanis egyes fajtáknál a vércsoportok megoszlása állandó, és vizsgálatokkal kiderítették, hogy a generációról generációra öröklendő vércsoportok egy-egy embercsoportra hosszú ideig jellemzők maradnak. Például az AB és a 0 vércsoport az, amelyiknek az öröklése szerint meg lehet állapítani, hogy mely népcsoport honnan származik. Kiderítették, a 0 vércsoport az úgynevezett ősnépekre jellemző, például az örményeknél, a baszkoknál, a keltáknál fordul elő gyakran. A B vércsoport pedig Mongóliában és Elő-Indiában jellemző a lakosságra. Sokat mond az a tény, hogy a Kárpát-medencében Árpád népének honfoglalása előtt a B és az AB vércsoport gyakorisága többszöröse a nyugat-európainak. Ez azt jelenti, hogy már a honfoglalás előtt itt élt népek ázsiai eredetűek voltak, és Árpád magyarjainál ugyanez a belső-ázsiai eredetre utaló vércsoport mutatható ki. Ezt követte egy másik eljárás, az úgynevezett jelzőgének vizsgálata, melyet a nyolcvanas évek közepén a japán Matsumoto professzor dolgozott ki. Bebizonyította, hogy a genetikai kötődés jellemző egy-egy népességre, és ennek összehasonlításával a különböző népcsoportok rokonsági foka megállapítható. Az ő módszerével Magyarországon is végeztek hasonló vizsgálatot, s kiderítették, hogy a magyar népben északi mongolid, déli mongolid és europid jelleg található meg. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a magyarság olyan helyen élt, ahol mind a három jelleg egyszerre volt megtalálható, azaz a Kaukázus és a Fekete-tenger között. Ezért elmondható, hogy a magyarság rokon az árja népekkel, mert nagyobb arányban fordul elő az europid gének kombinációja, mint például a finneknél. Náluk semmilyen mongolid jelleg sem mutatható ki, és jóval kisebb az europid gének aránya, mint a magyaroknál. Ebből az a következtetés vonható le; hogy a finnek egy más típusú ősnépességhez tartoznak, és ők ma már azt is tanítják.

-         A történelem során milyen kapcsolat lehetett a magyarok és a finnugorok között?

-         Mivel a finnugor népek mindegyike genetikailag eltér a magyarságtól, nem lehetett közös finnugor ősnép, csupán átmeneti együttélésről beszélhetünk. Ennek természetesen maradtak nyomai, egy kimutatás szerint a magyar népességben 0,6 százalékos az ugor jelleg. Ez nem sok, biztos, hogy ennél jóval nagyobb a török arány.

-         Az antropológia szerint mely népcsoportok állnak legközelebb hozzánk?

-         Ebben a kérdésben ismét Matsumoto professzor vizsgálata jön segítségünkre. A jelzőgének alapján a magyarokhoz hasonló jelleg Kelet-Turkesztánban az ujgurok körében található, ők most Kína északnyugati részében élnek. Valamikor ők is részesei voltak annak a magas kultúrának, amelynek az ismert birodalmak előtt időszámításunk előtt 3000 és 1500 között Belső-Ázsia volt az otthona, és ehhez kapcsolódtak a mi őseink is. Innen áramlottak ki azok a népek, amelyek megteremtették az indiai, kínai kultúrát, a sumér birodalmat, illetve az ókori Mezopotámiát és Egyiptomot.

-         Ebből a tényből magyarázható a magyar-sumér kapcsolat?

-         Hitelt adok annak a nézetnek, amely szerint a magyar írás perdöntő. Ha egy népnek több ezer éves írása van, akkor az nem lehet primitív nép. Ha több nép írása és nyelve ugyanolyan tulajdonságokat mutat, mint esetünkben a szanszkrit, a sumér és a magyar - ezekben azonos a ragozó szerkezet és megegyeznek a szógyökök, akkor elmondhatjuk: ezek a nyelvek azonos kultúrkörhöz tartoztak. Hogy genetikailag nem mi voltunk a sumérok, az bizonyos; ugyanakkor az is, hogy az ősi kultúrkörhöz kapcsolódott a magyarság, és tulajdonképpen Európában az ősi Kelet egyetlen örököse vagyunk, nyelvünk, kultúránk, népművészetünk, zenénk mind-mind ebbe a régmúltba vezet vissza: az időszámításunk előtti 3000 és 1500 közötti Belső-Ázsiába, amely akkor a világ kulturális központja volt. Évezredeken keresztül a kultúra keletről érkezett, és a Kárpát-medence volt ezeknek a népeknek az egyik legkedvezőbb letelepedési helye. Számos nyugati írásban olvasható, hogy az újkőkori forradalom (3000-től 1500-ig) kiinduló pontja a Kárpát-medence volt, ahol Európában először termesztettek gabonát öntözés nélkül, itt honosították meg a vaskohászatot.

-         Bár arról beszélünk, de még nem tisztáztuk, miért is fontos egy népnek a származása?

-         A Habsburg-háznak annak idején nagyon jól jött finnugor rokonságunk, mert az alapján hangsúlyozhatták, hogy a mi rokonaink gyűjtögető, halászó, vadászó primitív népek voltak, és örüljünk neki, hogy befogadott bennünket a fejlett Európa. Amikor egy népnek évszázadokig ezt sugallják, az lelkileg tönkreteszi. Ugyanakkor a származástudatból erkölcsi erőt is lehet meríteni, ha tudjuk, hogy olyan néphez tartozunk, amelyik több ezer évig képes volt fennmaradni nyelvével, kultúrájával, kreativitásával, hiszen ezek a gének egyfajta mentalitást is hordoznak.

-         A finnugor elmélet alapjait idegen származású nyelvészek vetették meg, ilyen például Josef Budenz, aki húszéves korában tanult meg magyarul és Budenz József néven vált ismertté, vagy Hunsdörfer Pál, akire ma Hunfalvyként emlékszünk. Senkinek sem tűnt fel, hogy egyedül nyelvészek írják meg a magyar őstörténetet, hogy nincs finnugor ősnyelv, és senki sem bizonyította be, hogy létezett valamiféle őshaza, arról csak feltételezésként írtak?

-         A felsoroltakkal elsősorban az a gond, hogy úgy dolgoztak nyelvészként, hogy nem tudtak magyarul, ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a kor színvonalán kiváló nyelvészek voltak. Részükről nem biztos, hogy szándékosan akarták félrevezetni a magyarokat egyszerűen átvettek egy Európában már elterjedt elméletet.

-         Több szerző megfogalmazta, hogy ezeket a tudósokat a bécsi udvarból irányították...

-         Tagadhatatlan, hogy a Habsburgok minden eszközzel támogatták, hogy a finnugor származásunk elmélete kizárólagossá váljon a magyar tudományos életben, ezt tették kötelezővé az iskolai oktatásban is, 150 év óta ma is ez a kizárólagos. A kommunista diktatúrának sem volt érdeke, hogy változtasson ezen.

-         A genetikusok kutatási eredményeit az akadémikusok nem hajlandók kommentálni, az országos sajtó is hallgat róla. A genetikusok által feltárt tényt mikor lesz hajlandó elfogadni a történészi és nyelvi, szakma, illetve az oktatás?

-         Az oktatás már részben elfogadta, hiszen a tanártól függ, hogy mit tanít. Egy tisztességes tanárnak el kellene mondani a magyarok származásának különböző elméleteit a tényekkel együtt, és aztán rá kell bíznia a diákra, hogy keresse meg, melyiket fogadja el. Óvakodnék attól, hogy egyik pillanatról a másikra egy másfajta elméletet tegyünk kötelezővé. Helyesebb, ha minden nézetet megismertetünk mindenkivel. Ami a tudományt illeti, konzervativizmusa miatt ez fogja utoljára elfogadni az új eredményeket, akkor, amikor már nem lesz más választása. Ehhez legalább egy emberöltő szükséges.

Végül egy idézet:

"Tisztelem az urak álláspontját, én azonban - mint miniszter - az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb a finn-ugor származás princípiumát fogadnom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát." - Trefort Ágoston 1877.

forrás: Dr. Oláh Béla: Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete, Buenos Aires 1980.

másodlagos forrás: Csomor Lajos: Őfelsége, a Magyar Szent Korona, Székesfehérvár 1996.

http://nepmuveszet.freeweb.hu/oldalak/tanulmanyok/