Nagyon szomorú, s fölöttébb tanulságos esettel kereste fel szerkesztőségünket Deér Béla csíkszeredai olvasónk. Kálváriát járt családja azért, hogy lányuk életben maradhasson. A történet dióhéjban, elmondása szerint a következő: a 21 éves Olti Melinda orvostanhallgató lánya hirtelen besárgult, akit azonnal beszállítottak a csíksomlyói kórház fertőző osztályára, ahol a kapus és parkoló jegyszedője pökhendi viselkedése miatt csak hosszas huzavona után kerülhetett orvosközelbe – holott, amint az később kiderült, perceken múlott az élete. Nem így M. Ambrus Irén orvosnő, aki, mihelyt a helyzetről értesült, szabadságát megszakítva, Hargitafürdőről azonnal megérkezett a kórházba, s megállapította, hogy valóban nagyon súlyos esetről van szó (hemolízis). A beteget azonnal a nagykórházba utalta át újabb kivizsgálás céljából. Ionescu és Sangeorzan orvosok is megerősítették betegsége súlyosságát. Azonnal intézkedtek, Ambrus doktornővel konzultálva és a marosvásárhelyi kórházzal is felvéve a kapcsolatot, az említett kórházba irányították Melindát. Azzal az utasítással, hogy másnap reggel hét órára, megfelelő asszisztenciával jelentkezzenek a betegükkel Vásárhelyen. Mindennek ellenére, asszisztencia nélkül, két mentősofőr, reggel hét óra helyett nyolc órára érkezett meg, a már narancs színűre sárgult fiatal lánnyal. Vásárhelyről – az eset súlyosságára való tekintettel – helikopterrel rögtön a jászvárosi I.C. Parhon kórházba szállíttatták, ahol már előzetesen tárt kapukkal fogadták. Itt öt orvos várt már rá, s vette kezelésbe a beteget. Menten közölték a hozzátartozókkal, mindannak ellenére, hogy ők mindent megtesznek, nagyon kicsi az esély a lány életben maradásához. Négy alkalommal szűrték át a vérét, átmosták máját, veséit. Jelen pillanatban is kétes állapotban leledzik Melinda.
A panasztevő azt is ecsetelte,– hogy a Parhon kórház személyzete mennyire humánusan állt és áll betegük mellett. Tegnap például születésnapja alkalmából még fel is köszöntötték Melindát. Azt is engedélyezték, hogy édesanyja kórházuk konyháján elkészíthesse lánya kedvenc ételét, a zöldséglevest.
Egyébként e súlyos esetről az országos média szintén értesült és beszámolt...
Deér Béla – aki az elmondottakért vállalja a felelősséget – azért fordult szerkesztőségünkhöz, hogy ne hagyjuk szó nélkül az ilyen és az ehhez hasonló történéseket. Mert vajon egy sürgősségi esetnél a parkolójegy megváltása lenne a lényeg, s az azzal járó időhúzó, a beteg állapotát súlyosbító herce-hurca, vagy pedig az, hogy azonnal gondozásba vehessék az orvosok, hiszen a fenti eset bizonyítja, hogy nem egyszerű betegségről van szó. Deér Béla nem az orvosokat hibáztatja, akik itt is, ott is megtették a tőlük telhetőt, hanem azt a bürokráciát okolja, aminek akár áldoztául is eshetett volna a lány, akinek gyógyulásában még mindig reménykedik a család. (Egyébként a beteg orvosai is megerősítették, hogy órákon, perceken múlott a lány élete, felépülése pedig továbbra is kétes).
Mi a magunk részéről Olti Melindának születésnapja alkalmából életben maradását és felépülést kívánunk. S reméljük, hogy felgyógyulva, már orvosként, a saját magán tapasztaltak alapján egészen másképpen viszonyul betegeihez, s nem tűri meg maga mellett a felelőtlen személyzetet.
Forrás: Hargita Népe, 2007. szeptember 22. - Kristó Tibor,