Hosszan tartó betegség után, életének 52. évében 2007. november 30-án nürnbergi otthonában elhunyt Lajdi Tamás, a Szélkiáltó együttes volt tagja (1977-1982) csellistája és énekese. Temetéséről - amely Mohácson lesz - a családja később intézkedik.
Elhunyt Lajdi Tamás
Hosszan tartó betegség után, életének 52. évében 2007. november 30-án nürnbergi otthonában elhunyt Lajdi Tamás, a Szélkiáltó együttes volt tagja (1977-1982) csellistája és énekese. Temetéséről - amely Mohácson lesz - a családja később intézkedik.
Lajdi Tamás 1956. január 14-én született Mohácson. Az általános iskolát is itt végezte zenei tagozaton, választott hangszere a cselló lett. Az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákjaként érettségizett 1974-ben, 1975-79-ig pedig a Pécsi Tanárképző Főiskola növendéke volt magyar-ének szakon, egy évig levelezősként, majd nappali tagozaton.
1976 őszén lett a Szélkiáltó együttes tagja. Az ő belépésével alakult ki az együttesre azóta is jellemző kamarazenekari hangzás, különlegesen szép, érzékeny basszus hangja pedig a Szélkiáltó 'védjegye' lett. Ő vitte sikerre az együttes egyik legismertebb dalát, amely Ady Endre: Imádság háború után c. versére íródott.
A főiskola befejezése után Mohácson tanított, 1982-ben megházasodott és kilépett a Szélkiáltóból, azonban távozása után is gyakran lépett fel az együttessel (pl. Rozs Tamás katonai szolgálata alatt, helyettesítve őt).
Mohácsi helyzete miatt - amely alapján biztosra vette, hogy feketelistán van - a nyolvanas évek második felében családostól Németországba, Nürnbergbe disszidált. Később a Regensburgi Egyetem főiskolai tagozatán programozói oklevelet szerzett, de mivel sem az üzleti élet, sem pedig a számítástechnika világa nem nagyon érdekelte, a Nürnberg melletti Kastl-i Európai Magyar Gimnázium kollégiumának igazgatója lett, ahol 2000-ig dolgozott.
1999-ben kezdődött súlyos betegsége miatt 2000-től nyugdíjasként élt és magyarságkutatással foglalkozott. Négy tanulmánya jelent meg Magyarországon. Zenével keveset foglalkozott már, de közben megtanult különböző, olyan ritka fafúvós hangszereken játszani, amilyen a tilinkó, a kettős furulya, valamint a csángó és a török kaval.
- Szélkiáltós évei alatt meghatározó embere volt az együttesnek, barátságos személyisége, nagy türelme sok nehézségen átsegített bennünket. Nemcsak zenésztársunk volt, hanem jó barátunk is, és ez a barátság mindvégig kitartott - mondta lapunk kérdésére Fenyvesi Béla, a Szélkiáltó együttes tagja.
Szövetséget a szkíták úgy kötnek, akivel kötnek: egy nagy cserépedénybe bort öntenek, és azt összekeverik a szövetséget kötők vérével. Előzőleg hegyes késsel megsebzik, vagy karddal kissé megvágják testüket, azután pedig a serlegbe mártanak egy kardot, nyilakat, egy harci fokost, és egy lándzsát, majd hosszasan imádkoznak, azután pedig isznak ők maguk is, akik ily módon szövetséget kötöttek, meg kíséretük legtekintélyesebb tagjai is.
Herodotosz
"Szent László (1077-1095) arcában a pártus királyok arca jön vissza valami egészen
időtlen mélységből... ez nem egy személyes arc, időtlen ez a királyi arc, mely a
királyi szkíta népek körében bukkan fel, és mindig az uralkodó arcvonásait állítja
elénk... Ha valaki egy árpádházi arcába belenézett, ismeretlen érzés és gyönyör
fogta el, mert olyan volt, mint hogyha az emberiség fényteli korszakát látta volna.
Azt az emberi arcot, amely közvetlenül a teremtés második pillanatában készült el.
Ezek nem földi arcú emberek voltak..."
Te vagy mindennek ős életfája , te izzó tűz örök forrata.Kibül ered minden alkota.
Karacsay Kódex
A gének nem hazudnak!!!!!!!
Grover Krantz nyilatkozta: „A magyarság ősisége egyenesen meglepő; én mezolitikumi nyelvnek találom, amely megelőzi a neolitikumi kort.”[8] Emellett még azt is kijelenti, hogy ha ez igaz, akkor a magyar nyelv tulajdonképpen a legidősebb helybeni nyelv Európában, vagyis az itt élők eredeti nyelve. (Krantz, 72)