Hírek/Cikkek : Az Arany Tarsoly legújabb számának tartalmából
Az Arany Tarsoly legújabb számának tartalmából
aranytarsoly.hu 2008.04.06. 14:06
IV. évf. 4. szám.
Az ősnépek kialakulásával, történetükkel, jellemzésükkel folytatódik Marton Veronika sorozata. Az első tárgyalt nép az arab.
Thot Attila ismét meglepi az olvasót. A Fény áttörése című cikkében apokrif evangéliumokból idéz erősítve bennünk a lelkünk mélyén élő jézusi hitet, a fény vallásának egyre érzékelhetőbb feléledését.
Idén március 21-én különös naptári együttállás volt a Földön: a tavasz kezdete, a tavaszi nap-éjegyenlőség, a holdtölte és a húsvéti ünnepkör nagypéntekje egy napra esett. E mágikus napon avatták fel nagy máguskirályunk, Hunyadi Mátyás szobrát Pilisszántón, a Boldogasszony Kápolna és a Pilis Keresztje felé vezető zarándokút hetedik, történelmünk nagy alakjait ábrázoló alkotásaként.
Gy. Kamarás Kata keramikusművész otthonába és élettel telített alkotásaiba kalauzolja el önöket Borka Elly.
A lángos hagyományos elkészítésébe Budai Ági avat be, az alkotó ételkészítés szinte minden pillanatát Hajdú Ágnes rögzítette képeken.
A citeráról, mint a szegény ember muzsikájáról Szakács Gábor beszélgetett Bors András citerakészítő mesterrel.
Árpád apánk öröksége sokkal többet mond a történelemkönyvben tanítottaknál. Koszta Péter írása rávilágít Árpád és Kárpát-medencénk kapcsolatára és párhuzamot von a vezetői tulajdonságok őseinkben gyökerező mai elvárható jellemére is.
A Kárpát Haza Nemzetőrség hit-vallását osztja meg velünk.
Mátyás király könyvtára legendás hírű. Lévai László ebből is főleg a Mátyás-Graduálék egyik képének az eddigiektől eltérő, teljesen új megközelítését mutatja be.
Az élet és halál jelentése a magyar nyelvben című cikkben Hornok László Tiborc érdekes szóelemzéseit, szófejtéseit, továbbgondolásait olvashatjuk.
Régi adósságunkat törlesztjük olvasóinknak Csaba Zoltán jóvoltából, aki Lánszki Imre fóti előadásán járt. Ős-Buda keresése címmel mutatja be az ott elhangzottakat.
Vörös Győzővel elérkeztünk legfrissebb kutatásainak helyszínére, ahol napjainkban is ás: Ciprusra, Nea Paphosra.
A Magyar Hagyományőr Világszövetség idén rendezi 20. Emlékhadjáratát. Ebből az alkalomból bemutatjuk az első résztvevő helyiségek közül Jászjákóhalmát, Basa László pedig a fiatal utánpótlásról beszél nekünk.
Az áprilisi szám immár elmaradhatatlan melléklete egy 470 x 650 mm-es poszter, mely a Tavaszi hadjárat programját és a Magyar Hagyományőr Világszövetség tagjait és tagszervezeteit mutatja be.
Dallos Gyulával most megjelent könyve kapcsán beszélgettünk a ló szeretetéről.
Szomorú pinceszer: a tragikus hirtelenséggel távozó Figula Mihályra emlékezünk.
Egy különleges már-már skanzenszerű házba hívja olvasóinkat Szakács Gábor Laki Károly értékmentő munkáját bemutatva.
A puli sumer eredetéről tárja elénk a bizonyítékokat Csaba Zoltán.
A Balatonfelvidéken "eldugott", de igazán izgalmas helyeket mutat be élvezetesen Papp Atilla.
Szövetséget a szkíták úgy kötnek, akivel kötnek: egy nagy cserépedénybe bort öntenek, és azt összekeverik a szövetséget kötők vérével. Előzőleg hegyes késsel megsebzik, vagy karddal kissé megvágják testüket, azután pedig a serlegbe mártanak egy kardot, nyilakat, egy harci fokost, és egy lándzsát, majd hosszasan imádkoznak, azután pedig isznak ők maguk is, akik ily módon szövetséget kötöttek, meg kíséretük legtekintélyesebb tagjai is.
Herodotosz
"Szent László (1077-1095) arcában a pártus királyok arca jön vissza valami egészen
időtlen mélységből... ez nem egy személyes arc, időtlen ez a királyi arc, mely a
királyi szkíta népek körében bukkan fel, és mindig az uralkodó arcvonásait állítja
elénk... Ha valaki egy árpádházi arcába belenézett, ismeretlen érzés és gyönyör
fogta el, mert olyan volt, mint hogyha az emberiség fényteli korszakát látta volna.
Azt az emberi arcot, amely közvetlenül a teremtés második pillanatában készült el.
Ezek nem földi arcú emberek voltak..."
Te vagy mindennek ős életfája , te izzó tűz örök forrata.Kibül ered minden alkota.
Karacsay Kódex
A gének nem hazudnak!!!!!!!
Grover Krantz nyilatkozta: „A magyarság ősisége egyenesen meglepő; én mezolitikumi nyelvnek találom, amely megelőzi a neolitikumi kort.”[8] Emellett még azt is kijelenti, hogy ha ez igaz, akkor a magyar nyelv tulajdonképpen a legidősebb helybeni nyelv Európában, vagyis az itt élők eredeti nyelve. (Krantz, 72)