Hírek/Cikkek : Az Arany Tarsoly legújabb számának tartalmából
Az Arany Tarsoly legújabb számának tartalmából
2008.05.18. 20:38
Marton Veronika az arabok után a héberek mutatja be. A világ teremtésétől kezdődően a judeo-keresztény Ószövetségnek a Tórával, a zsidók öt szent könyvével pontról pontra egyező szövege részletesen taglalja a héberek (=zsidók) eredetét, történetét. Ezért ez és a további cikkek az ismert ószövetségi történeteket csupán a könnyebb érthetőség kedvéért nagy vonalakban érintik, és nagyobb súlyt helyeznek a kevéssé ismert, a Bibliába be nem került régi zsidó írásokra.
Thot Attila írása Tibet és a magyarság sorsa között von nagyon tanulságos párhuzamot Kegyelem című írásában.
Zonda Attila a gyermekkorában gyökerező érzésvilággal mutatja be, hogy mit is jelent nekünk magyaroknak Csíksomlyó.
A magyar népdal rejtelmeit Czárán Eszter fedi fel gyermekeink előtt.
Gödöllőn, a művészetek vonzásában - Borka Elly személyes érintettsége okán a gödöllői tavasz kulturális eseményeinek eredt a nyomába.
Szekeres Erzsébet textilművésznő Életjelek című életmű kiállításának apropóján pillanthatunk be az alkotó csodálatos világába.
Kondor Katalinnal beszélgettünk magyarságról, jelenkori életérzésekről és a lehetséges kiútról.
Hunyadi János különleges alakja magyar történelmünknek. Róla szóló írásunk a mai kornak temérdek kapaszkodót és támpontot ad.
Koszta Péter Tiszta kosz című írásában e látszólag ellenmondáson alapuló mondásunknak jár utána.
A farok, mint hatalmi jelkép - Simon Endre különleges kalauza a jelképek világában.
Vörös Győzővel elérkeztünk a jelenlegi kutatási helyszínére és napjainkba.
Húsz éve járja a Tavaszi Hadjárat a hősök nyomát. Ezeket a pillanatokat elevenítjük fel, ismét csodálatos képanyaggal illusztrálva.
Baranta - a magyar harcművészet. Csaba Zoltán Vukics Ferencet faggatta erről az ősi magyar elemeket összegyűjtő, újra látványosan, sikeresen alkalmazó, és egyre több sejtből álló harcművészeti ágazatról.
Sok méltatlanul elfeledett nagyja van történelmünknek. Ilyen ember volt a Magyar Mythologia megírója Ipolyi Arnold püspök is, akit Varga Géza íráskutató mutat be.
A nemzet megmentői című cikkünkben azokról a fiatalokról adunk számot, akik ma már az egész Kárpát-medencében több százan jelentkeznek a Friedrich Klára és Szakács Gábor által szervezett Rovásírás versenyre.
Különleges kiránduláson vehettek részt azok, akik Árpád fejedelmünkre emlékezve március 31-én összegyűltek a Holdvilág-árokban.
Szövetséget a szkíták úgy kötnek, akivel kötnek: egy nagy cserépedénybe bort öntenek, és azt összekeverik a szövetséget kötők vérével. Előzőleg hegyes késsel megsebzik, vagy karddal kissé megvágják testüket, azután pedig a serlegbe mártanak egy kardot, nyilakat, egy harci fokost, és egy lándzsát, majd hosszasan imádkoznak, azután pedig isznak ők maguk is, akik ily módon szövetséget kötöttek, meg kíséretük legtekintélyesebb tagjai is.
Herodotosz
"Szent László (1077-1095) arcában a pártus királyok arca jön vissza valami egészen
időtlen mélységből... ez nem egy személyes arc, időtlen ez a királyi arc, mely a
királyi szkíta népek körében bukkan fel, és mindig az uralkodó arcvonásait állítja
elénk... Ha valaki egy árpádházi arcába belenézett, ismeretlen érzés és gyönyör
fogta el, mert olyan volt, mint hogyha az emberiség fényteli korszakát látta volna.
Azt az emberi arcot, amely közvetlenül a teremtés második pillanatában készült el.
Ezek nem földi arcú emberek voltak..."
Te vagy mindennek ős életfája , te izzó tűz örök forrata.Kibül ered minden alkota.
Karacsay Kódex
A gének nem hazudnak!!!!!!!
Grover Krantz nyilatkozta: „A magyarság ősisége egyenesen meglepő; én mezolitikumi nyelvnek találom, amely megelőzi a neolitikumi kort.”[8] Emellett még azt is kijelenti, hogy ha ez igaz, akkor a magyar nyelv tulajdonképpen a legidősebb helybeni nyelv Európában, vagyis az itt élők eredeti nyelve. (Krantz, 72)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Marton Veronika az arabok után a héberek mutatja be. A világ teremtésétől kezdődően a judeo-keresztény Ószövetségnek a Tórával, a zsidók öt szent könyvével pontról pontra egyező szövege részletesen taglalja a héberek (=zsidók) eredetét, történetét. Ezért ez és a további cikkek az ismert ószövetségi történeteket csupán a könnyebb érthetőség kedvéért nagy vonalakban érintik, és nagyobb súlyt helyeznek a kevéssé ismert, a Bibliába be nem került régi zsidó írásokra.
