Számunkra lényeges szempont, hogy Sze-ma Csien krónikája szerint a Xia dinasztiától származnak a hunok. Ez azt jelenti, hogy a Xia dinasztia is hun volt, hiszen mongoloidoktól nem származhattak volna az europid hunok. Azaz a Xia dinasztia a sztyeppéről került Kínába, a sztyeppi kultúrát képviselte és terjesztette Kínában, majd onnan - maga után hagyva az írását - visszatért a sztyeppére. A Xia dinasztia azoknak a kultúrhéroszoknak az utóda, akik a kínaiakat civilizálták s akik a kínaiakat az írásra is megtanították.

 

Sze-ma Csien krónikájában azt olvashatjuk, hogy a Xia dinasztia a kínaiakat írásra is megtanító kultúrhéroszok (egyikének) utóda. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a kínai írás kialakulására jelentős hatással voltak a székely írást már korábban is használó hunok, s ennek köszönhető a kínai és a székely írás sok párhuzama.
 

A nyelvi jelenségek magyarázatának alternatívája

 

Szekeres István arra hivatkozik, hogy a nyelvi kísérőjelenségek a székely írás kínai eredetét támasztják alá.

Megemlíti, hogy a székely írás fiatal növényt ábrázoló "zs" betűjének a nikolsburgi ábécében még "s" és "zs" hangértéke is van; s ez az "s" csak a kínaiból származhat. Ott ugyanis ugyanez a jelforma a sen "fiatal növény" szójele, nálunk meg a zsenge szójele volt s abból lett a "zs" betűnk. A két szó és a két szójel rokonsága nyilvánvaló, de a kínai szó a korábbi hangalakot képviseli, azaz - állítja Szekeres István - ez is a kínai eredetet bizonyítja.
 

Az érvelés azonban nem körültekintő, mert az adatokból nem következik a levont következtetés. Más magyarázatot is lehet alkotni. Például azt, hogy a kínai nyelvben a magyarul beszélő hunok által alapított Xia dinasztia idején használt írás magyar jelnevei maradtak meg. A kínaiak a magyar szó régi alakját őrízték meg, de ebből nem következik a székely írás kínai eredete.

 

A kínai írás magyar szemmel

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=57474