Sumer mitológia. ENKI ÉS NINHURSZAG
2011.10.29. 19:04
Egy sumer mitológiai eposz és néhány sumer isten rövid ismertetése és annak vizsgálata, hogy a sumer őshaza, Tilmun lehetett e Erdélyben.
Időnként fellángol a vita a sumer-magyar nyelvrokonság kérdéséről, talán nem árt kicsit belenézni a sumer mitológiába, sumer irodalmi alkotásokba, melyek több, mint 4000 éve íródtak. Már csak azért is, mert ezek a legrégebbiek, az eredetiek, a biblia is tele van átírt sumer történettel. Az ENKI és NINHURSZAG című mitológiai eposz az „aranykorban” játszódik, főszereplője Enki, a sumerek legfőbb istenhármasának egyike, ő a föld és a vizek ura, hozzá köthető a bölcsesség, a mesterségek, a csatornázás, az öntözés, a növénytermesztés, ő ezek istene, a kultúra elterjesztője. A történet a szűzi, tiszta Tilmunban játszódik, hol Enki együtt él kedvesével, Ninszikilával, aki egyben a lánya is. Ninhurszag, az anyaistennő, számos istennő anyja, egyben Enki egyik felesége is, és Ninszikila anyja is. Magyar szempontból azért is érdemel különös figyelmet a mitológiai eposz, mert Tilmun (Dilmun) országa volt a sumerek elhagyott őshazája, ma Bahrein szigetével azonosítják, de több magyar írás szerint Tilmun Erdély földje volt. Vajon kinek van igaza? A közel 300 verssort természetesen nem írom le, akit érdekel, megtalálhatja Komoróczy Géza: Fénylő ölednek édes örömében című könyvében. Az eposz kezdete bemutatja Tilmunt, amely az istenek nászának és születésének színtere volt, majd Ninszikila kéri Enkit, hogy Tilmun városa kapjon édes vizet, mivel csak sós vize van. Enki teljesíti kérését. A történet hirtelen vált, megtudhatjuk, hogyan termékenyítette meg Enki Tilmun csatornáit, mocsarait, majd Ninhurszag, az Ország (hegyek) anyja megszülte Enki lányát, Ninmut. A terhesség kilenc napig tartott, Ninmu szép, fiatal lányként kiment a csatorna partjára, Enki észrevette, utána evezett és a mocsárban magáévá tette saját lányát. Ninmu terhessége kilenc napig tartott, majd megszülte Ninkurát. Ninkura is kiment a csatorna partjára, Enki őt is meglátta, megkívánta. Úgy járt, mint az anyja. Ninkura megszülte Uttut, aki szintén kiment a csatorna partjára. Enki meglátta, és őt is magáévá tette, de Ninhurszag kikaparta Enki magját. ( Az első abortusz!). Enki földre hullott magjából nyolc különböző új növény kelt ki, ezeknek sorsát Enki elrendelte, amiért Ninhurság megharagudott, hogy nélküle rendelkezett. Ninhurszag elátkozta Enki nevét, aki megbetegedett a megkóstolt növényektől és nyolc különböző betegsége lett. Ninhurszag megszánta Enkit, aki nemcsak a férje, de a féltestvére is volt és rákérdezett Enki nyolc betegségére. Ninhurszag nyolc istent (istennőt) teremtett, akik ezeknek a testrészeknek az istenei vagy istennői lettek. Például Enki fájó bordáira Ninhurszag megszüli Nintit, a borda istennőjét. (Ti jelentése sumerul: borda). Mielőtt rátérnénk arra, hogy Tilmun lehetett e Erdély, nézzünk bele a költemény néhány részletébe.
ENKI ÉS NINHURSZAG
Ti, akik a fénylő városon osztoztok: Tilmun országa volt a szűzi föld;
ti, akik a fénylő sumeren osztoztok: Tilmun országa volt a szűzi föld!
Az Egyetlenek Tilmunban együtt hálnak.
A föld, hol Enki az asszonyával hált, szűzi az a föld, ragyogó az a föld:
a föld, hol Enki Ninszikilával hált, szűzi az a föld, ragyogó az a föld.
Tilmunban holló nem károg, fácán fácánhangon nem kiált,
oroszlán nem gyilkol, farkas bárányt nem ragadoz,
kutya a kecskék terelését nem ismeri, vaddisznó a vetés kitúrását nem ismeri,
anyóka ott nem mondja: „Öreg vagyok!”, apóka ott nem mondja: „Öreg vagyok!”
nincs szűz, kinek vére folynék, sodró víz a városban nem folyik,
őrség a határon nem jár őrjáratot, a kikiáltó vészről nem kiált,
a város szélén jajszót nem kiált.
Ninszikila az atyjának, Enkinek, így mondja a szót:
„a várost berendezted ügyes műveiddel; ám édes vizet, csatornában, nem kapott,
nincs termőföldje, nincs barázdája...”
Miután Enki elintézte, hogy a földből édes víz törjön fel, Tilmun sós vizű kútjai édes vizű kúttá váltak, „Tilmun az Ország rakpartjának tárháza lett.”
Folytatva egy megjegyzéssel: Ninhurszag több néven is előfordul, ő Nintur (vagy Nintu), az Ország anyja, de előfordul még más neveken is. A folytatás az istenek nászáról szól:
Az Egyetlen vágya Nintu felé fordul, az Ország anyja ő,
Enki vágya Nintu felé fordul, az Ország anyja ő.
Vesszejéből a mag a csatornákba önlik, vesszejéből a dús mag a nádasban elárad,
Nihurszag a magot a méhébe engedi, a magot a méhébe fogadja, Enki magját.
És így tovább, sorra megszülettek az istennők, akit érdekel, olvassa el.
Térjünk rá arra, hol volt Tilmun, lehetett e Erdély? Úgy gondolom, erre közvetlen utalás nincsen, az a kép, amit az eposz közvetít, az nem Erdély, hanem egy mezopotámiai táj, akár Bahrein is lehetne. Az a Tilmun viszont, ami a sumerok őshazája volt, nem lehetett Bahrein! A sumerok észak felől, a hegyek felől érkeztek, Bahrein viszont a Perzsa öbölben van, az Arab-félsziget oldalán. Délebbre van a sumer városállamoknál, nem tudok róla, hogy találtak e itt sumer régészeti emlékeket. Ez nem az őshaza volt! Az lehet, hogy az őshazára az eposz írása idején már nem igen emlékeztek, és a költői szabadság egy képzelt tájat írt le Tilmunként, ennek lehetett mintája Bahrein! Valószínűleg az őshazáról már csak egy halvány kép élt, közvetett utalások lehetnek az eposzban, valahogy úgy, ahogy „A Walesi bárdok” sem Angliáról és Edwárd királyról szól, ahogy léptet fakó lován, hanem a magyar szabadságharc hőseinek állít emléket. Az eposz írója mesterien kezdi a verselést, nem is igen lehet eldönteni, hogy ez a szűzi Tilmun egy boldog hely, ahol az oroszlán nem gyilkol, vagy egy kihalt táj, ahol nincs élet. Mint egy katasztrófa után, olyan síri a csend, ez lenne az aranykor? Erdélyre nincs utalás, nincsenek hegyek, nincsenek folyók emlegetve, Viszont van rakpart, árut szállító hajók, utalás Sumerhez közeli vagy távolabbi helyekre, áruszállítás, csatorna építés, stb. Nézzük meg, mégis szól e valami Erdély mellett! Csak a nevekkel lehet valamit kezdeni! Enki neve nem sokat mond, ő a Föld (Ki) Ura(En). Ninhurszag neve (Hegyek vagy Ország Úrnője) csak utalás lehet az ősi szülőföldre, ahol voltak hegyek, Nin jelentése Úrhölgy, de használják férfi isteneknél is, pl. Ninurta vagy Ningirszu. Ningirszu jelentése: Girszu ura. Hurszag több jelentésű, jelent hegyeket vagy országot, kis jóindulattal Ninhurszag fordítható „Anyaország”-ként is, vagyis utalás az anyaországra! Ninszikila neve még többet mond. A sumerban gyakori, hogy egy szónak több értelme is van. Nin, mint mondtam, Úrnő, szikil jelentése: tiszta (szűzi), nekem a „sikál” szó jutott róla eszembe. (A nő sumerul: munus vagy nunus). Viszont megtaláltam a sikil egy másik jelentését sumer nyelven, ez pedig a „só”! A só sumerul: szikil, akkádul szikillu. De itt van a mi szik, szikes szavunk, ami az elszikesedett talajokra utal, vagyis ahol a vízben oldható só (nátrium) mennyisége megnövekedett. Tudjuk, hogy Erdély elmúlt több ezer évében a só kitermelése volt az, ami Erdélyt ismertté tette. Meggyőződésem, hogy a székelyek szikul elnevezése, és az egyéb hasonló elnevezések mögött a só elnevezése van. Hogy kerül Erdélybe mezopotámiai szó? Talán úgy, ahogy a Rabonbán szó! Az akkád rabum jelentése: nagy, hatalmas (robusztus!), Rabum, rabitum jelentése az akkád szótár szerint: nagy. A régi hieroglif feliratokon egy hollóval (aribu) jelezték a nagyot, mivel ugyanaz a két mássalhangzó szerepel benne (r_b). Hasonló a héber nyelvben a „rabbi, mely vallási tanító, eredeti jelentése: nagy. Nagyon sok elképzelés van a székelyek nevének eredetéről, eredeztették: szék, székelő, székhely, nemes(török), szkíta, fehér lábú ló(onogur) szavakból, de Erdély a sóról volt ismert messze földön, a székelyek a só kitermelői voltak, annak kitermeléséből éltek, innen ered a nevük! Tilmun neve is tartogat meglepetést! Til jelentése sumer nyelven: élet, Tilmun jelentése talán úgy fordítható, hogy az „Élet helye”, vagy az "élet magja", mivel a sumer "mu" jelentése mag, mely utal az istenek születésére, az élet kezdetére. Szerintem utólag kitalált név! Mint tudjuk, a régi nyelvekben keveredtek, vagy váltották egymást a zöngés és zöngétlen hangok, elsősorban a b/p, a d/t, a g/k, hogy néhány példát mondjak: Katarina-Katalina, szár-szál, kapar-kapál, és a kedvencem; a nyerőgép az nyelőgép! Til vagy Dil helyett Tir jelentése: erdő, így Tirmun jelentése: Erdőhely, ha pedig Tilmunt nem országnak, hanem városnak tekintjük (ahogy a versben is van), ahol városi élet folyt, sumer neve: Urdil lenne! Ur, uru jelentése: város. Ez már nagyon közel áll Erdélyhez. Sajnos nem tudjuk, az eposz írója mit tudott az őshazáról, a „főszereplők” neve mennyire volt tudatos! Természetesen, amit leírtam, csak feltételezés lehet, legalább egy közvetlen bizonyítékra is szükség lenne! A tatárlakai korong ehhez kevés, főleg, hogy ahányan megfejtették, mind másképpen, még köszönő viszonyban sincsenek egymással, az viszont tény, hogy az Ur várobában talált aranytárgyak tellurt tartalmaznak, ami egyedül az Erdélyben bányászott aranyban volt található az egész világon!
I
Irodalom:Komoróczy Géza: Fénylő ölednek édes örömében
Alfred Toth: Hungarian- Mesopotamian Dictionary
|