"A halottakhoz való viszony egyúttal az elődökhöz, az ősökhöz való viszony is, s ez a tény messzemenően alakítja a halotti szokásokat. Az ősök tisztelete tulajdonképpen nem más, mint az élő közösség létét lehetővé tevő, azt eredményező és megszabó saját múlt emlékének ápolása, az élő közösség identitástudatának egyik alapforrása. Az őskultusznak a halottak tiszteletében megnyilatkozó vonatkozásai a halotti szokásokban is kifejezést nyernek, tartalmát elmélyítik, s ugyanakkor a közösség helyzetének erkölcsi mércéjévé is válnak. Hiszen minden egyes haláleset alkalmával megítéli a közösség, mennyire tudta, illetve tudja biztosítani tagjai számára a hagyományosan sikeresnek tekintett létstratégia kivitelezését." (Magyar Néprajz. VII.)
A halál a palóc felfogás szerint nem a megsemmisülést jelenti, hanem az emberi lét misztikus átalakulását. Nem egyszerűen a földi test elmúlásaként fogták fel a halált, hanem transzcendentális eseményként. A halottkultuszban ősi hiedelmek keveredtek a katolikus vallás tanításaival. A temetési szokások „sajátságos, a messzi múltból eredő szokásokkal és babonákkal vannak egybekötve a palócz népnél" - írja Istvánffy Gyula a XIX. század végén.
A temetéshez kapcsolódó régi szokásaik részben a búcsúvételt, részben az elhunyt túlvilágra segítését szolgálták (a léleknek a mennybe vezető útjára utal a palóc istenlétrás tojásminta is), illetve a halott lelkének visszajárását igyekeztek megakadályozni. A halottkultuszhoz tartozott a rokon karácsonyi hazavárása, a búcsúvétel, az évente tartott gyászmise és a sírok gondozása is. A palócok halállal kapcsolatos hiedelmei körében jelentős szerepet foglalt el a halottlátó, aki képes volt kapcsolatot teremteni az elhunyttal.
Források:
Csáky Károly: Nem halt meg, csak alszik (A halállal és a temetéssel kapcsolatos szokások és hiedelmek a
Középső-Ipoly mentén) Dunaszerdahely 1999.
Demeter Éva: Párhuzamok a tojásornamentika értelmezéséhez
Kapros Márta: Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében
Szövetséget a szkíták úgy kötnek, akivel kötnek: egy nagy cserépedénybe bort öntenek, és azt összekeverik a szövetséget kötők vérével. Előzőleg hegyes késsel megsebzik, vagy karddal kissé megvágják testüket, azután pedig a serlegbe mártanak egy kardot, nyilakat, egy harci fokost, és egy lándzsát, majd hosszasan imádkoznak, azután pedig isznak ők maguk is, akik ily módon szövetséget kötöttek, meg kíséretük legtekintélyesebb tagjai is.
Herodotosz
"Szent László (1077-1095) arcában a pártus királyok arca jön vissza valami egészen
időtlen mélységből... ez nem egy személyes arc, időtlen ez a királyi arc, mely a
királyi szkíta népek körében bukkan fel, és mindig az uralkodó arcvonásait állítja
elénk... Ha valaki egy árpádházi arcába belenézett, ismeretlen érzés és gyönyör
fogta el, mert olyan volt, mint hogyha az emberiség fényteli korszakát látta volna.
Azt az emberi arcot, amely közvetlenül a teremtés második pillanatában készült el.
Ezek nem földi arcú emberek voltak..."
Te vagy mindennek ős életfája , te izzó tűz örök forrata.Kibül ered minden alkota.
Karacsay Kódex
A gének nem hazudnak!!!!!!!
Grover Krantz nyilatkozta: „A magyarság ősisége egyenesen meglepő; én mezolitikumi nyelvnek találom, amely megelőzi a neolitikumi kort.”[8] Emellett még azt is kijelenti, hogy ha ez igaz, akkor a magyar nyelv tulajdonképpen a legidősebb helybeni nyelv Európában, vagyis az itt élők eredeti nyelve. (Krantz, 72)
AJÁNLOM AZ OLDALT
