|
Magyar hitvilág
2007.09.02. 09:22
 "Gyerekkoromban a paptanár megkérdezte tõlem:
- Milyen vallású vagy?
Mivel nem tudtam, hogy katolikusnak kereszteltek, annyit dadogtam a papnak:
-Magyar gyerek vagyok!
-No de az nem vallás - kötekedett a pap.
Apám és anyám annyit mondott nekem, amikor már ötéves voltam, hogy mindig magyar legyek…"
A magyar hitvilág szélesebb értelemben világ - hitvilágot is jelent.
Miért?
Ahogy a magyar nyelvet, a magyarság gyökereit vizsgálva eljutunk mondjuk Közép Amerikába, Egyiptomba, a Himalájába, Sumér területre, sõt a mai emberiség elõtti Földön élt más emberi fajokhoz is, ugyanígy ez érvényes a vallás és hitvilágra is. Vannak azonban a sokféle földrajzi, kultúrális sokszínûség ellenére olyan központi vallási, teológiai, filozófiai kategóriák, amelyek az emberiség bölcsõjétõl napjainkig fellelhetõek.
Például egy keresztény szent Szent Augusztin szerint: " Az, amit ma keresztény vallásnak nevezünk, már korábban is létezett és nem hiányzott az emberi nembõl Krisztus testetöltése idején sem. Krisztus korától a valódi vallást, mely már korábban is létezett, kereszténységnek hívták.
-Re.trakt I, XIII,3...
A magyarság mindig ennek a vallásnak a népe volt.
|
A szentháromság tana például fellelhetõ több földrészen ill, vallásban, filozófiákban is jóval a kereszténység kialakulása elõtt is.
Ilyen pl.
- Atya - Fiú - Szentlélek a kereszténységben
- Énlil - Énki - Zuab az õsi Mezopotámiában ( Sumér-Maghar terület)
- Purusa - Prakriti - Sunya az õsi India (Bharata) területén
A szanszkrit kifejezések úgy jönnek ide, hogy fõként Észak- Indiában a szanszkritül beszélõ uralkodó famíliák pl. Buddha családja is Saka uralkodó volt, ami perzsául a szkítát, szittyát jelenti, ahogy magukat a magyarok a 17. századig hívták. Akinek kétségei vannak, az mondjuk gondolkozzon el a Budapest szón.)
Kabbala = az emberiség bölcsõjébõl származó és szintézisen alapuló tudásanyag.
Sajnos sok magyarságkutató és zsidó is természetesen a magyar és zsidó gyökereket történelmi okok és beállítottságok miatt élesen különválasztja.
Pedig ha megvizsgáljuk a kabbalában szereplõ hetvenkét "zsidó" géniusz elnevezéseit igen érdekes következtetésekre juthatunk. A kabbalában szereplõ isteneknek, géniuszoknak kettõs elnevezésük volt. Volt héber elnevezésük és volt egy õsibb, úgynevezett isteni elnevezésük amelyek nem héber nevek. Ezek a nem héber nevek többek között azok, amelyek egy õsibb, tudáskincsre utalnak A kabbalában szereplõ ilyen nem héber eredetû isten, géniusz elnevezések nagy része még a jelenlegi magyar nyelv szempontjából is érthetõek.
| 31. |
Géniusz héber neve: |
Lekabel |
|
Isteni neve: |
Teli ( mai magyar szavakban, kifejezésekben: tele van, teljesség, ) |
|
Tulajdonsága: |
a felvilágosult Isten |
|
Szólítjuk õt: |
hogy váljunk felvilágosulttá |
|
Uralma alatt vannak: |
a földmûvelés és a növények növekedése. |
|
Különleges jegy: |
érdeklõdést kelt az asztronómia, asztrológia és geometria iránt |
|
|
|
| 17. |
Géniusz héber neve: |
Lanoiah |
|
Isteni neve: |
Isten (!) - (magyarul így hívjuk a legfelsõbb szellemet) |
|
Tulajdonsága: |
a csodálatraméltó Isten |
|
Szólítjuk õt: |
az elõzetes böjt után |
|
Uralma alatt vannak: |
magas tudomány és csodálatraméltó felfedezések, jelet mutat az álomban. |
|
Különleges jegy: |
a zene költészet, irodalom, és filozófia szerelme. |
|
Szólítjuk õt: |
lelki fájdalom és szomorúság ellen. |
|
|
|
| 5. |
Géniusz héber neve: |
Massahiah |
|
Isteni neve: |
Tot, Teut (magyar tud szó, valamit ismerni, tudni ) |
|
Szólítjuk õt: |
az egész világgal való nyugodt együttéléshez. |
|
Uralma alatt vannak |
jeles tudományok, az okkult filozófia és teológia, a szabad mûvészetek |
|
Elõidézõje: |
a könnyû tanulásnak, különbözõ szórakozások ûzésének |
|
|
|
| 54. |
Géniusz héber neve: |
Nithaél |
|
Isteni neve: |
Bora |
|
Szólítjuk õt: |
Isten kegyességének és a hosszú élet elérésének érdekében |
|
Uralma alatt vannak: |
császárok, királyok, hercegek |
|
Különleges jegye: |
tekintély a szónoki tudományban és az irodalomban, nagy tisztelet a tudósok körében |
|
|
|
| 41. |
Géniusz héber neve: |
Hahahél |
|
Isteni neve: |
Gudi ( gondoljunk a szkíta-magyar-sumér GUDEA istenkirály személyére ) |
|
Tulajdonsága: |
Isten három személyben |
|
Uralma alatt van: |
a kereszténység |
|
Különleges jegye: |
energia, lelki nagyság, önfeláldozás isten szolgálatában |
|
|
|
Úgy tûnik, a Kabbalában is szereplõ istennevek egy közös õstudásnak az istennevei, melyek különbözõ jellegzetességeket mutatnak, pl. amikor egy angol nyelvû ember istenre gondol, azt a hangvibrációt és az ehhez tartozó jellegzetességet kelti, melyet a God hangkombináció és géniusz okoz.
|
| 22. |
Géniusz héber neve: |
Jeaiél |
|
Isteni neve: |
God |
|
Uralma alatt van: |
vagyon, dicsõség, diplomácia, utak, találmányok, védekezés a kellemetlenségek ellen , és hajótörések ellen |
|
Különleges jegye: |
hajlam a kereskedésre, szabad és filantropikus gondolkodás | | |
Jellemzõ ez az angolszász népekre? Vajon egy magyar ember ha végsõ legfelsõ szellem számára nyelvében és gondolkodásában "God"- ként jelentkezne az" Isten"( a 17.géniusz meghívása helyett, héber neve: Lanoiah ) akkor a magyar nép is a God tulajdonságaival rendelkezne és angolszász lelkülete lenne? Mekkora szerepe lehet az egyes géniuszok öntudatos, vagy tudattalan behívásának lelkünkbe egy egyén, vagy nemzet lelkébe, kollektív tudatalattijába. Régen nemzetek sorsát eldöntõ ütközetekben a gyõzelem múlhatott azon, hogy ki, milyen isteni erõ, géniusz, név alatt szállt síkra a csatában. Egyes ilyen géniusz behívása évszázadokon, évezredeken keresztül mennyire határozhatja meg az adott nemzet érzésvilágát, adottságát. Például, ha az angolok az "Isten" szót használnák a "God" helyett, ez az öntudatlan, vagy tudatos ráhangolódás az Isten tulajdonságaira, mennyire változtatná meg az angolszász karaktert?
A héber Sadok fõpap sok szöveget, imát mantrát megõrzött Mózestõl eredetiben. Ha ezeket megvizsgáljuk a magyar nyelv szempontjából szintén megdöbbentõ eredményre jutunk. Pl: Mózes, sõt Sadok fõpap javaslatára Salamon is mondta a következõ kezdetû imát, mantrát melyet Mózes még Egyiptomból hozott:
Alja lajja lomen otthon... (Ezoterikus jellege miatt tovább nem idézem.) Hány magyar szóra ismerünk rá ebben ? Egy olyan magyar nyelvû ember, aki kicsit foglalkozott a jógával is, az tudja mi az a lajja (laja yoga ) - ellentétben a koncentrációval ez a felolvadás mûvészete ugye, ezt Egyiptomban is ismerték - a mantra egészébol következik, hogy ez a kezdeti mondat az alsó tudatszinthez - energiaközponthoz tartozik, tehát - lajja -ez olvadjon fel, vagy merüljön el és váljon ez fénylõ otthonunkká. Persze a "lomen" lehet lómén is, ahogy sok régi népnél így az egyiptominál is gyakran elõfordul és mindig valami fõembert, vagy isteni fénylõ lényt jelentett amihez mozgás is tartozik mén, megy mozog, leginkább energiaközpont mint a csakrakerék a szanszkrit esetében tehát egy sugárzó mozgó energiaközpont. Bárhogy is nézzük az alsó az anyagi fénnyé tételének folyamata rajzolódik ki.. Ha valakinek kétsége van talán, akkor a héber magyarázó szöveg még hozzá is teszi, hogy ha ezt a részt elmondjuk fényt látunk, amelyben megjelenik egy lény és ehhez szólva folytatjuk aztán a mantrát amelyet ha magyar megközelítéssel olvasunk csodálatos értelmû erejû egymásra épülõ minden tudatszintet érintõ hangkódot kapunk. Ne is említsük a zsidók õsatyjának tekintett "Ábrám"-ot. Ez is érthetõ magyarul ugye? ( Az Én képemre alkottalak titeket - mondja Isten)
A kabbalában a legfõbb elv, a gondviselés, mely mindent egyensúlyban tart,
a Keter =két ér, visszafelé is olvasható ami ókori, prehisztorikus nyelveknél gyakori és szívesen is játszottak ezzel . keter vissza: rétek. A keter, vagy két ér ábrázolása a héber ezoterikus irodalomban egyöntetûen mindig egy olyan gömb, amelybõl két fõ energiacsatorna ágazik el.
Vagy a kabbalai hod kifejezés, a létezõ örökkévalóság kategóriája amely dicsõséget gyõzelmet, vagy gyönyörûséget is jelent szintén érthetõ magyarul, (vagy jobban mondva az emberiség szakrális õsnyelvébõl a magyarból származik) hódít, hódol, hódolat, stb, visszafelé: doh szintén érthetõ magyarul.
Tehát a kabbala is sok olyan kódot megõrzött amelyet magyar megközelítéssel (is) olvasva reálisabb eredményre juthatunk.
Pihentetésül álljon itt egy kis történet, melyet egy magyar ember mesélt:
|
"Gyerekkoromban a paptanár megkérdezte tõlem:
- Milyen vallású vagy?
Mivel nem tudtam, hogy katolikusnak kereszteltek, annyit dadogtam a papnak:
-Magyar gyerek vagyok!
-No de az nem vallás - kötekedett a pap.
Apám és anyám annyit mondott nekem, amikor már ötéves voltam, hogy mindig magyar legyek…"
A mai világban, amikor minden gyereknek illene tudnia, hogy milyen vallású, nem az lenne az igazi üzenet, amit szülei a fenti történet mesélõjének mondtak? Legyen mindig magyar!
|
Magyar mélyebb értelemben az, aki az emberiség közös, mindig eredeti, friss és örök õstudásához valamilyen módon kapcsolódik. Negatívan megfogalmazva: Az, aki nem merevedik bele elmúlt formákba, ellenségeskedésekbe vagy éppen jövõbeni elvekbe, elképzelésekbe, vallási vagy nemzeti hovatartozásokba és ugyanakkor mégiscsak fel tud mutatni színes egyéni, nemzeti , vagy éppen spirituális jellemzõket, melyekkel gazdagíthatja színesítheti a nagyobb közösség életét. Képes megújulni, a Lényeget mindig más formában kifejezni, adott korhoz, viszonyokhoz alkalmazni.
Magyar az az Ember, akinek lehetnek hibái, gyengeségei, erényei, örömei, szenvedései, lehet mély és könnyed, de elsõsorban mégiscsak Ember.
forrás: http://www.maghar.hu/
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
